Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1903

- 10 szarvas "-ha, vagy a „ Vörös ökör "-he járunk cigányzenét hallgatni (a jelvény neve a jelentményre). A szabókat cérnának, a csizmadiákat lábszíjnak, a kovácsokat harapófogónak sat. csúfoljuk (eszköz neve a cselekvökre). Azt szoktuk mondani, hogy a szülök éltének verítékét rendesen a gyerekek élvezik (okozat neve az okra, vagyis : a fáradság helyett). Sokszor halljuk, hogy a régi kor nem volt olyan ideges, mint a mai (idö neve a benne élőkre). Hét országra szóló mulatságot csapunk (határozott szám a határozatlan helyett) sat. Látnivaló tehát, hogy a nyelv maga a legnagyobbszerü költészet, melynek tanulmányozása ennélfogva száraz foglalkozás nem lehet. Minthogy pedig a nyelvészet ezt a fönséges költői tárgyat vizsgálja-boncolja : ezért joggal számot tarthat minden müveit embernek érdeklődésére. De nem csupán tárgyánál fogva érdemli meg ezt, hanem azokért a nagy fontosságú eredményekért is, melyekkel az emberi tudást gyarapította s gyarapítja naponként. Müller Miksa, nem rég elhunyt világhírű angol nyelvtudós nyiltan ki meri mondani, hogy azok a fölfedezések, melyeket a nyelvtudomány a legutóbbi ötven év alatt tett, sem újság, sem fontosság tekintetében nem állanak hátrább korunk legfényesebb fölfedezéseinél. S ez az önérzetes állítás legkevésbbé sem nagyított, mert való-igaz, hogy a modern nyelvészet már megbecsülhetetlen szolgálatokat tett a lélek- és gondolkodástannak, a vallás- és irodalomtörténetnek s legfökép a történetírásnak és művelődéstörténetnek. Ahol a történelem szava elhallgat, ott a nyelvtudomány veszi kezébe a fáklyát s bevilágít az emberi szellem legrejtettebb, leghomályosabb zugaiba is. Nem bocsátkozhatom itt ennek részletes igazolásába, de egykét bizonyító példát saját nyelvészetünk köréből mégis föl kell említenem. Nemzetünk őstörténetébe teszem majdnem tisztán a nyelvészet segítségével tudunk belepillantani. Hogy a honfoglaló magyarnak ereiben finn-ugor és török vér egyesült, azt a nyelvtudomány kutatásaiból tudjuk, mert nemzetünk legrégibb szókincse finn-ugor és török elemekből áll, Iráni eredetű szavaink kétségtelenül bizo-