Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1901

— 33 — hosszabb ideig a magvakat a levegőben (Aeschinanthus, Clematis, Stipn). Sokszor terjednek szél útján olyan magvak is, melyek már hosszabb ideig a levegőben lebegtek és szabadesésük nagyon meglassult, amennyiben úgy vaunak alkotva, hogy nagy ellenállást fejthetnek ki. (Gombák, Orchideák spórái). Sokszor a száraz fedő és viráglevelekből könnyű zsákalaku vagy hólyagszerü burkok támadnak a magvak körül, amelyek rendkívül puhák és finomak. Sokszor még azzal is fogy a súlyuk, hogy szövetük egyrésze a kiszáradás alkalmával szétszakad s ez esetben rostaszerüek lesznek. Az apró mag képezi a súlypontot s ez által legalkalmasabb a szél útján való terjedésre. (Trifolium agrarium, Anthyllis Vulneraria, Salvia, Thymus, Briza maxi ma.) Hogy mily messzire jutnak el a termések ez uton, az függ a levegőberendezések tökélyetességétől, a levegő nedvességétől és a levegőáramok erejétől. A legtöbb esetben a szárnyak és egyéb repülőkészülékek csak addig maradnak összefüggésben a maggal, míg ez a levegőben van, mihelyt földre ér, rögtön elválnak tőle. (Pl. Carduus és Cirsium magvainál, amint akadályba ütköznek, elválik a bóbita a terméstől s innét magyarázható ezen növények gyakori előfordulása falak, árkok mellett.) Máskor állandóan megmarad az összefüggés s arra szolgál, hogy a magvat oly helyre juttassa, mely a csírázásra alkalmas. (Tillandsia magvai ez uton jutnak el a fák ágaira, ahol a kérgen azonnal csíráznak is.) x) * Az utolsó fontosabb, de sokszor szintén túlbecsült terjesztője a növényi magvaknak a víz, még pedig úgy az esőviz, mint a folyó- és állóvizek hullámai. A Fokföldön nagy változatosságban tenyésző Mesembrianthemum tok termése száraz időben zárva marad, mihelyt azonban nedvesség éri, a hasi varratok szétválnak és az előbb zárt magvakat az eső tovahurczolja. Nálunk hasonló viselkedésű a Sedum acre és több Veronica faj. Általában, ha a magvak már kiszóródtak a termésekből és heves eső következik be, ez nemcsak a homokot, hanem a földön heverő magvakat is messze viheti.

2) J) Kerner : i. m. II. 798. 2) Kerner : i. m. II. 785. 3