Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

- lő hallgatásukat ellenállásnak veszi, s mint ellenállók s a fensőbb rendeletek ellen lázadók elleu a fensőbb helyen fug jelentést tenni.

1) Borsó Gellért a főigazgatónak eme felszólítására a következőkben válaszolt.

2) Először is tudatja a főigazgatóval, hogv az eskütevésről szóló Reversalisokat nem küldhette be, mert megbeszélték a dolgot reudtársaival, azok úgy nyilatkoztak, hogy ők mint szerzetesek az engedelmesség fogadalma folytán elvesztették szabadakaratukat, egészen a főapátnak tetszésétől függnek s igy sem fogadalmat, sem pedig esküt az ő beleegyezése nélkül nem tehetnek: a főapátot pedig a midőn ebben az ügyben megkérdezték, semmit sem válaszolt s így hallgatásával erősísette meg azt a véleményt, hogy a beesküdött szerzetest a letett fogadalom eléggé kötelezi arra, hogy azon hivataluak, a melyre praelatusa (főnöke) helyezi, becsületesen megfeleljen. Ezenfelül szent Benedek regulája 4. fejezetének 27. pontja azt mondja: Ne esküdjél, nehogy hamisan esküdjél, a mely szavak a benczéseket az eskütevéstől minden időben elrettentették, a mint azt, a ki akarja, Calmetbeu bővebben olvashatja. Azonkívül szerzetesi és felszentelt papi állásukat látják meggyalázva azáltal, hogy mint az egedelmességi fogadalmaikról megfeledkezett szerzeteseket kötelességeik rendes teljesítésére ép úgy akarják esküvel kötelezni, mint a világi tanárokat, a kiknek legtöbbje feleségeik és gyermekeik miatt gondokkal terhelve, ily módon össztönzendők a nagyohb buzgalomra. Minthogy pedig a főigazgató a visszaállító oklevélnek csak egy szavát a „moderata

u-t idézi, ők nem tartják haszontalan dolognak a már fennebb általunk is idézett egész ö-ik pontot idézni s így folytatják: „Ha ezek királyi szavak, a mint csakugyan is azok és feunállanak, úgy nyilváu kitűnik belőlük, hogy az iskolák vezetésével megbízott benczések mennyibeu állanak a királyi kerületi főigazgatóknak a felügyelete alatt; különben sem merészkedünk a saját hatalmunkból magunknak bármiféle kiváltságokat formálni, a melyekre nézve a királyi igék oly világosan szólanak : a hol a moderatae impectioni>• szavak nem a mérten felülinek a kizárását jelentik, a mit maga a műveltség is tilt, hanem valami nagyobbat, jobbat és kedvezőt." („Sí haec verba Regia sunt, prout reipsa sunt et staut, Beuedictini Scholis docendis praepositi iuspectioui Provincialium Directorum Regiorum quantum subsint, patet; nec nobis auctoritate privata Exemptiones aliquas formare praesumimus, pro quibus Verba Regia tarn clare loguntur: Ubi Verba Modevatae lnt/iectionis uou exclusionein iminodoratae, quam ipsa humauitas abesse vult, siguificant, sed aliquid, majus, melius es favorabile.") Végre a királyi kiváltságot uem úgy akarják érteni, mintha ezáltal a reájuk bizott hivatal teljesítésébeu valami szabadosságra éreznék magokat féljogosítva, hanem hogy annál nagyobb igyekezettel és buzgalommal törekedjeuek eskü nélkül is ebben a dologban előrehaladni, minél nagyobb a kegyelem, a melyet O Felsége a király nekik mások felett nyújtani kegyeskedett.

3) *) Gymn. L^vt. 18(R sine Nro. Percept. decz. 12. 2) Gymn. Levt. 1808. pro. 691. *) Gymn. Levt.