Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897
- 98 — vaíósodik, az tüstént, az Gymnasiumbéli érdemes Ifjak' számárúi kitörültettvén megfogattatik, és lia nemes szülőktől szármoztftt, akkor vármegyebéli, nemtelen pedig helybéli Tanátsnak, és városi Törvényszéknek által fog-adatődni, hogy Hazánk Törvénye szerént meg-étéltessék. 10-szer. Nyári időben, fördőházon kivül, valamely folyó vizben förödni, télen pedig jégen tsuszkálni, vagy szánkózni, az nyilványos élet veszedelem miatt nem szabad. — De főképpen városhoz közei-lévő réteken, szigetekben, erdőkben, szőllőhegyekben, vagy pajták, majorok, és más egyébb épületek mellett tüzet rakni nem szabad, azért is minden dohányzás fiataloknak általjában, korosabbaknak nevezetessen az nyilványos pipával való járás is különös büntetés alatt tilalmaztatik. Ezek imé azon hasznos, és Szent, Iskolai Törvények, mellyek felséges Királyi hatalommal hozattattak, és egész Magyar országban az Tanuló Ifjúságnak meg-tartása végett előadattak, ha valaki a Tanítványok közül ezen Iskolabéli Rendtartásokat készakarva általhágni bátorkodik, az tudja meg, hogy minden személyes válogatás és tekintet nélkül ugy meg fog büntetődni, valamint az Iskolai fenyéték hozza magával, és a kiszabott végzések rendelnek, ellenben, a' ki ezen regulák szerént életét alkalmaztatja, az mint az édes Hazánk' örvendetes reményét bé fogja teliyesiteni, mint a szülők kívánságainak tökélletesen meg-felel, mint Polgár társainál illendő betsét és nagyra betsületett fel-talál, de még az Professor urak pártfogására érdemessé teszi magát, ugy egyszersmint magának hasznot, lelkiismeretének tellyes nyugalmat megszerez és az mennyei áldást minden tetteiben meg-nyerend. Büntető eljárás és ennek fokozatai. Az 1806-iki Ratio Educationis a testi büntetést meghagyta ugyan az iskolában, de lelkükre kötötte a tauároknak, hogy azzal mindig az igazgató tudtával éljenek, s ne holmi csekély és kicsinyes okok miatt, hanem csak nagyobb kihágási esetekben alkalmazzák. Kivánta továbbá, hogy a tanárok ne forduljanak azonnal a büntetéshez, hanem inkább tanítványaik lelkére igyekezzenek hatni, hogy őket maguknak megnyerjék, „hogy így a mi szabad és sajátos kiváltsággal biró nemzetünk nemes nevelést nyerjen s inkább a tisztelet, mint a büntetés által kormányoztassák." *) Az első benczés tanárok a kisebb kihágásokat a szamaras vagy ökrös táblával büntették, a melyet a tanulónak a nyakába akasztottak, 2) míg a súlyosabb kihágásoknál a börtön, skutika, virgácsolás s ez utóbbi helyett a vessző járta. Ha valamelyik tanuló valamely nagyobb kihágást követett el, annak ügyét az osztálytanár a tanárgyülés elé vitte, a mely az ügy kellő megvizsgálása utáu kimondotta az Ítéletet. Senkit sem Ítéltek el kihallgatás és a tényállás bebizonyítása nélkül; hanem, miután meghallgatták a tanukat, megidézték a vétkest, a kit először is bűnének őszinte bevallására igyekeztek bírni. A mi, ha sikerült, *) «Ut nati^haec libéra et peculiari gaudens constitutione generosam sortiatur educationem, magisque honore, quam poenis regatur.» Ratio Educationis. Budae. 1806. Cap. XII. 267. p 2) Protocullum Visitationis Sup. Directoris. 1807.