Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1897

- 98 — vaíósodik, az tüstént, az Gymnasiumbéli érdemes Ifjak' számárúi kitörültettvén megfogattatik, és lia nemes szülőktől szármoztftt, akkor vármegyebéli, nemtelen pedig helybéli Tanátsnak, és városi Törvényszéknek által fog-adatődni, hogy Hazánk Törvénye szerént meg-étéltessék. 10-szer. Nyári időben, fördőházon kivül, valamely folyó vizben förödni, télen pedig jégen tsuszkálni, vagy szánkózni, az nyilványos élet veszedelem miatt nem szabad. — De főképpen városhoz közei-lévő réteken, szigetekben, erdőkben, szőllőhegyekben, vagy pajták, majorok, és más egyébb épületek mellett tüzet rakni nem szabad, azért is minden dohányzás fiataloknak általjában, korosabbak­nak nevezetessen az nyilványos pipával való járás is különös büntetés alatt tilal­maztatik. Ezek imé azon hasznos, és Szent, Iskolai Törvények, mellyek felséges Királyi hatalommal hozattattak, és egész Magyar országban az Tanuló Ifjúság­nak meg-tartása végett előadattak, ha valaki a Tanítványok közül ezen Iskola­béli Rendtartásokat készakarva általhágni bátorkodik, az tudja meg, hogy min­den személyes válogatás és tekintet nélkül ugy meg fog büntetődni, valamint az Iskolai fenyéték hozza magával, és a kiszabott végzések rendelnek, ellenben, a' ki ezen regulák szerént életét alkalmaztatja, az mint az édes Hazánk' örven­detes reményét bé fogja teliyesiteni, mint a szülők kívánságainak tökélletesen meg-felel, mint Polgár társainál illendő betsét és nagyra betsületett fel-talál, de még az Professor urak pártfogására érdemessé teszi magát, ugy egyszersmint magának hasznot, lelkiismeretének tellyes nyugalmat megszerez és az mennyei áldást minden tetteiben meg-nyerend. Büntető eljárás és ennek fokozatai. Az 1806-iki Ratio Educationis a testi büntetést meghagyta ugyan az iskolában, de lelkükre kötötte a tauároknak, hogy azzal mindig az igazgató tudtával éljenek, s ne holmi csekély és kicsinyes okok miatt, hanem csak nagyobb kihágási esetekben alkalmazzák. Kivánta továbbá, hogy a tanárok ne forduljanak azonnal a büntetéshez, hanem inkább tanítványaik lelkére igyekezzenek hatni, hogy őket maguknak megnyerjék, „hogy így a mi szabad és sajátos kiváltsággal biró nemzetünk nemes nevelést nyerjen s inkább a tisztelet, mint a büntetés által kormányoztassák." *) Az első benczés tanárok a kisebb kihágásokat a szamaras vagy ökrös táblával büntették, a melyet a tanulónak a nyakába akasztottak, 2) míg a súlyo­sabb kihágásoknál a börtön, skutika, virgácsolás s ez utóbbi helyett a vessző járta. Ha valamelyik tanuló valamely nagyobb kihágást követett el, annak ügyét az osztálytanár a tanárgyülés elé vitte, a mely az ügy kellő megvizsgálása utáu kimondotta az Ítéletet. Senkit sem Ítéltek el kihallgatás és a tényállás bebizonyí­tása nélkül; hanem, miután meghallgatták a tanukat, megidézték a vétkest, a kit először is bűnének őszinte bevallására igyekeztek bírni. A mi, ha sikerült, *) «Ut nati^haec libéra et peculiari gaudens constitutione generosam sortiatur educationem, magisque honore, quam poenis regatur.» Ratio Educationis. Budae. 1806. Cap. XII. 267. p 2) Protocullum Visitationis Sup. Directoris. 1807.

Next

/
Thumbnails
Contents