Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1896

- 39 kövek és palák, valamint a mesosoi képletek némely krétacsoportbeli mészkövei, jura és trias-i porphír jelentkeznek a part mentén. A szerb parton a legfelsőbb jura- és legalsóbb kréta-képlet szaru köves rétegei képeznek meredek falakat. Sviniczától Dubováig közép-jurai márvány, serpentin és gabró képezik a Duna medrét. Itt-ott alluvialis lerakodások helyezkednek el, mig Dubovánál diluvialis fensik helyezkedik a Duna és a kristályos palák közé. Kazánnál jurai mészkövek, alább a Vaskapuig neogen-képletek alkotják a folyam medrét, Egész Golubáczig tehát a Duna ezen szakaszának geologiai szerkezete nem mutat eltérést az előzőétől. A vize Száva és Temes által gyarapszik. A szigetfellépés csoportosulása sem mutat nagyobb eltérést a megelőzőtől. Golubácztól kezdve a nagy esés és mélység következtében nagyon gyér a szigetek képződése.

1) Csak épen a ljupkovai kitágulásnál jelentkeznek szigetek, hol a hegyek kissé eltávolodnak a parttól és alluvialis képletek jelentkeznek. Ezután következik a Duna partvidékének legérdekesebb részlete a mederből kiemelkedő számos sziklaszirttel. Az egyes kiemelkedő szikcsoportoknak külön elnevezésük van, melyek Liburnau szerint a következők : 1. Stenüa vizalatti szirtcsoport, melynek tagjai a jobb oldalról ferdén haladnak a balpart felé. A minimális mélység a szirtek közt Ü-3— 1'75 m. 15 km.-rel tovább 2 km.-rel Drenkova alatt van. 2. a Kazla sellő, és valamivel alább 3. a Dojke nevezetű szi kiapad. Keresztben átszeli az egész medret, csak két csatornát hagy szabadon, hol a hajózás lehetséges. 6 km.-rel alább van 4. a B i v o 1 e (bivaly) nevezetű a folyam közepén emelkedő kisebb jelentőségű sziklacsoport, mely nem veszélyezteti a hajózást. 4 km.rel alább 5. az Izlás nevezetű szikla szögellik be az igen szűk meder baloldaláról és csak jobbra hágv 1*35—2, 5—7 ni. közt • váltakozó utat Kevéssel Izlás alatt kis szükület által elválasztva tágabb mederben van a két 6. Taclitalia a velika (nagy) és m i c a (kis). A nagy Tachtalia ismétlése az Izlásnak ; a kis Taclitalia a széles meder közepén kiemelkedő szirtcsoport, mely mindkét oldaA Duna medre lilásnál 400 m., Grebennél 210 m., Kazán-szoros több helyén 170 m.,sőt 156 m. széles, mig megelőzőleg 1200 m. s élességet is elért. Az esés is nagyon változó, 012. 0.1 í. 0.69 100 m.-kint. A sebesség nem kevésbbé egyenletlen : Izlás és Tachtaliánál 3-5 m., Grebennél 2'Q m.. Kazánban 3 m., Vaskapánál 5 m. A mélyséj 2—ói közt váltakozik.