Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1896

- 40 Ion lingy utat a hajózásra. Körülbelül 5 km.-rel Izlás alatt a meder jobb oldalán van a 7. Gr eben nevezetű sziklanyulvány közepén számos szirtzátonnyal. A szirtzátonyok jobb oldalán és bal oldalán és ettől jobbra van hajózható út. 11 km.-rel alább erős hajlással az egész medren át' különösen középtől ferdén a bal oldal felé 8. a Juc nevezetű sziklaszirt, mely a jobb oldalon hágy a hajózásra alkalmas utat. 15 km.-rel alább hirtelen megszűkül a meder (146 m.) és 10 km. hosszú úton meredek partokkal határos Kazánszoros következik, hol azonban nem emelkednek a szirtek. A sellők utolsója volt a Vaskapu. Az 1000 m. széles s így kevésbbé mély meder közepén túl ferdén lefelé a jobbnak tartva 900 m. hosszú és 150 m. széles sziklapad gneiszből fekszik; neve «Prigrada» Még néhány kisebb szirt környezi. Rendes körülmények közt nem látható, csak 18 dm. 0 fok fölött. A baloldalon a folyam sodrának irányában 3 km. uton számos kisebb-nagyobb szirtzátony sorakozik egymás után. A két felsőnek «Flora mare» és «Flora mica» a neve. Ezeken át nyúlik a Vaskapu. A szaqályozás előtt a Prigrada és az apró szirtek közt volt hajózható csatorna. A Vaskapunál megszűnnek a sellők és végződik a Duna középső része. Vaskaputól kezdve a Duna szigeteinek száma ismét növekszik. A környezet Ï

? meredek jobb oldalon nagyobb részt lősz, csak egyes helyeken nyomul egész a vizig a lősz alatt kréta és harmadkori szilárd kőzet] A bal oldalon diluvialis lerakodások határolják, melyek elválasztják az Alpesek nyúlványait a Kárpátoktól. Itt épen úgy halad a Duna diluvialis (lősz) lerakodások közt, mint a nagy magyar alföldön. A Duna ezen utolsó szakaszánál ismét emelkedőben van e szigetek száma. Ennek oka a laza talajban és a felszaporodó hor• dalékban rejlik. A parti viszonyok megegyeznek az alföldünk parti viszonyaival, a sebesség pedig alászáll. Míg a megelőző részeken meghaladta az egy métert, sőt néha 2-t is elérte, addig itt mindig alatta marad. A viz mennyiségének szaporodását meghaladja az iszaptartalom nyarapodása, mert a diluvialis medenczén áthaladó mellékfolyói Zsil, Olt, Wede, Ardschisch, Jalomnitza, Szereth, Pruth, Timok, Love, Zibritza, Skilut, Iskar, Wid, Osma, Jaubra, Loui, Taban — mind növelik a viz mennyiségét, de a sebesség nem növekszik ugyanazon arányban. Épen ezért a szigetek képződésére