Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1896

— 38 A Duna Komáromig már lerakta iszapjának fő tömegét; Vág, Garam, Ipoly aránylag kevés hordalékot szállítanak a Dunába; a Tisza torkolatáig számottevő mellékfolyó nem ömlik bele. Tehát a főfolyam mellékfolyók által szállított hordalékkal nem szaporodhatik, hanem csak önmagára vau utalva, hogy a partok erodiálása által gyarapítsa iszaptartalmát, Erre nézve a partok szerkezete itt sem kedvezőbb, mint Komárom és Pozsony közt. A jobb oldalon Almástól Budáig szilárd, a baloldalon Garam torkolatától Uj-Pestig szilárd kőzet nyomul a parthoz. A mint a hegyek eltávolodnak és a Duna tágabb tért nyer, rögtön elágazik és képezi a Szent-Endre szigetet. Budapesttől a Száva torkolatáig kedvezők volnának a körülmények a lerakodásra, lia a hordalékot mellékfolyók is növelnék. De ezen a szakaszon mégis sűrűbben lépnek fel a szigetek, mint ezen alul. A magas jobboldali partok, a folyam sodra, a partok felé nyomuló hegyek megakadályozzák a folyam terjeszkedését. A mint két oldalt kitágulhat, képezi a Mohácsi szigetet. Lősz és áradmányok szorítják maguk közé a folyót. Diluvialis partok túlnyomóan jobb felől kísérik, de az alluvium sem hiányzik teljesen mint Promontoron alul, Tétény, Adony, Madocza Paks közt; Vörösmarton alul a Dráváig 30 km.-nyi távolságon. y O-buda és Promontor közt agyag, kavics és és cerithium-mész, Ercsinél homok nyomul a Duna medréhez. Pakson alul legnagyobb a szigetek száma épen a számos mellékág ki és beszakadása és a hálózatos elágazás következtében. Száva torkától Golubáczig diluvialis és alluvialis eléggé málló kőzetek képezik közvetlenül a partot; csak Szeiidrő, Kosztoláis és Rámánál harmadkori mészképletek nyomulnak a parthoz. Golubácztól egész Vaskapuig szilárd kőzetek képezik a partot és a mederfeneket is. Golubácznál kezdődik a Duna V alakú hajlása az u. 11. Klisszura. Innen végig egész közel nyomulnak a hegyek a mederhez úgy, hogy több helyen a hegység képezi közvetlen a meder oldalát. Ennek megfelelően a partot a hegység szilárd kőzetei alkotják s rendesen mindkét oldalon ugyanazok. Baziás és Moldova közt csillámpala, O.-Moldova Ljupkova közt felső krétamészkő, s majd gránit s azután a ljupkovai völgymedenczében diluvialis képződmények lősz ésjsavics képezik a partot. Innen Drenkováig csillámpala, Drenkován alul Sviniczáig carbon és dias képletű homok-