Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1896

- 28 b) Ha a folyam medre nem is változtatja irányát, mégis képződhetnek szigetek. Ugyanis a meder megoszlása nélkül is a folyam sodra alá van vetve irányváltozásnak. A folyam sodrát a legkisebb felmerülő akadály, vagy külső behatás elterelheti irányából, minek folytán a folyam sodra többé kevésbbé kigyózó utat ir le. Ennek eredménye, hogy a partokhoz közel nyugodtabb lesz a viz, hol azután lerakodás végbe mehet. Valóban egyenes irányú medreknél is tapasztalható, hogy & lerakodások szabályszerű egymásutánban képződnek az oldalakon. Ha a folyók egyenes irányukat mindvégig megtartanák, akkor a szigetek is szabályszerű egymásutánban lépnének fel. De mivel a meder csak rövid uton át tartja meg változatlanságát, épen azért tapasztalható a sziget képződés és csoportosulás nagy változatossága. Különösen akkor lépnek fel szabályos egymásutánban ezen oldal lerakodások lia a meder falát könnyen málló alluvialis anyag képezi. Mig a szilárd medreknél a kisebb mérvű ellenállásnál fogva is helyileg nem szaporodván az iszapmennyiség, vagy nem képződnek ily oldallerakodások, vagy igen ritkán. c) Lerakodások képződnek a mellékfolyók torkolatánál. A mellékfolyók beszakadásánál a fő valamint a mellékfolyamban változások állnak be. Rendesen az erősebb főfolyam a mellékfolyó vfzét feltorlasztja és a folyás irányának hirtelen változást ád. Ennek természetes következménye, hogy a két folyam sodra közt levő szögben alászáll a vizmozgásának ereje, igy ott azután a mellékfolyó hordaléka lerakodliatik. Ezt még előmozdítja a laza part, Ha a mellékfolyó sodra nagyon erős, akkor a folyam ellenkező oldalán történik a lerakodás. Ily lerakodásokat a Duna majd minden mellékfolyójának torkolatánál találunk. így a Lech, Ach, Traun, Bilach, Morva, Garam, Száva, Cserna, Dráva, Tisza, Temes, Zsil, Olt, Szereth, Pruth, Mura, Jalomnitza stb. torkolatánál. Más mellékfolyók éles szög alatt szakadnak a folyamba, és a két folyó közt benyúló földnyelvet növelik, mint ezt az Inn, vagy a Vág mutatja, Ehhez hasonló jelenség, midőn a partról benyúló szirt hirtelen eltereli a folyam sodrát irányától. Ezen esetben a szirt alatt a mederben viszonylagos nyugalom áll be és a lerakodás megtörténhetik, például Greben alatt két ily sziget van.