Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1896

- 27 sorban a mederből kiemelkedő szirtek, régebbi nehezen mozgatható halom, hidfők vagy akár egy fatörzs is. Mindez kisebb-nagyobb mértékben torlódást idéz elő, minek eredménye az akadály felső és alsó részén a sebesség csökkenése s így a lerakodás lehetősége. Innen magyarázható, hogy a hidfők előtt és mögött zátonyok képződnek. Ezen zátonyok a felső oldalon lefelé szélesednek, mert a folyam sodra két irányban divergál ; az alsó oldalon kihegyesedő, mert az akadály után a megoszlott vizsodor összemegy. Ugyancsak ez tapasztalható az aldunai sziklaszirteknél is. 3. A folyam medrének irányváltozásával ismét változnak a viz szállító képességét meghatározó tényezők. A folyam irányváltoztatásának eredménye égyes helyeken a sebesség alászállása, hol a lerakodás megtörténhetik. a) A legszembeötlőbb irányváltozások a folyam kanyargásai, félkörös hajlásai. Az ily hajlásoknál a sebesség mindig nagyobb a eonvex oldalon, a concav oldalon pedig csekélyebb. Tehát a concav oldalou annyira csökkenhet a sebesség, hogy a lerakodás is megtörténhetik. Innen van, hogy a concav oldal mindig növekszik. Hozzá járul, hogy a folyam sodra a convex oldalt erősen támadja, minek foTytán a laza talajban mindig mélyebb és mélyebb bevágást, illetőleg hajtást idéz elő. A convex oldal ezen erősödő hajlását a concav oldal doinborodása fokozatosan kisérte, mert a lerakodás folytán fokozatosan növekszik. Először is csak zátony képződik, később összeköttetésbe lép a parttal, majd a felszínre is jut. Az ilyen hajlások gyakoriak az oly folyóknál, melyek könnyen málló alluvialis talajon haladnak, vagy a folyók azon részén, mely ily területen halad. Például a Duna és Tisza a kis és nagy magyar alföldi és aldunai szakaszai. Különösen a Duna Pozsony és Komárom közti részein keletkeznek igy a szigetek. A folyam kigyózó hajlása mindig erősebb lesz, mig végre oly erősen benyúló homok nyelvek keletkeznek, hogy a folyam sodra eunek veszi útját s áttöri. Ennek eredménye a számos sziget s a meder hálózatos elágazása. Ilyen a Duna Pozsony és Komárom közt, de a Tiszánál is tapasztatható. Tiszának annyi kanyarulata van, hogy a forrástól torkolatáig l/

3 része az egész hosszúságúak, mi eredetileg 186 mrfd volt, ma 79 mrfd,