Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1896

— 26 Ugyancsak ezen kitágulásokban lépnek fel a legnagyobb szigetek : Csallóköz, Szigetköz, Szent-Endre, Csepel, Korbo, Rovu Mare. Ezen tétel nemcsak a hosszabb folyamszakaszokra vonatkozik, hanem az egyes helyi kitágulásoknál szintén tapasztalható a sziget fellépése. A hajósok minden tágulásnál kerülik a középmedert, mert tudják, hogy vagy zátony vagy sziget van ott. b) Ha a folyam medre hirtelen, rendesen hajlás folytán megszűkül, szintén képzó'dnek lerakodások : zátonyok vagy szigetek. A mennyiben a behajlásoknál a viz csendesebb, s a viz visszatorlódása alkalmával a kitágulásnál lassan folyik vissza. Ezen esetben a tágulás oldalán képzó'dnek a szigetek, és a folyam sodra a tágulás közepére esik. Ennek köszöni eredetét Uj-Moldova szigete. Még inkább szaporodnak a szigetek oly folyamszakaszokban, melyek mindkét végén ily szorulatok vannak ; mint a Duna felsó' folyásánál Aschach-Ottensheim, Linz-Gréin, Krems-Bécs közt. c) Lerakodások képzó'dnek a folyamban akkor is, lia a meder sebessége nem is változik, de az egyik oldalon ellapul, sekélyebb lesz, míg a másikon mélyebb lesz. Ilyenkor a sekélyebb oldalon zátonyok keletkeznek, Ezek az u, n. oldalzátonyok, melyek a csekélyebb vízállásnál a napfényre jutnak. Igy keletkeznek a nagyobb folyóknál a parti lerakodások, melyek most meglehetős távol vannak a parttól, míg egykor a folyam nagyobb vizbőségénél zátonyokat képeztek. 2. A folyam hosszfüggéhjes átmetszetének változásánál a sebességi viszonyok tetemesen .változhatnak, és igy a lerakodást előmozdító körülmények is beállhatnak. Ezen esetek a következők : a) A meder esésének csökkenése, minek következtében ugyanazon vízmennyiség mellett a sebesség csökkenése áll be. Ez oly nagy lehet, hogy a folyam szállító képessége nem birja meg többé a hordalékot, minek természetes eredménye ismét a zátony és esetleg a szigetképződés. Ott, hol a fenék esése csökken, 'lerakodás képződése várható, míg hol a meder esése nagyobbodik, ott a már feljebb található zátonyok megszűnésére lehet következtetni. b) A meder hosszfüggélyes átmetszetének oly változása is állhat be, hogy a viz felszínének esése csökkkenik megtöri ód ás következtében. Ezt előidézheti a mederben található bárminő, rendesen középfekvésű akadály. Ilyenek lehetnek első