Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

48 nek, prefektusnak, tanároknak ; vagy a ki másokat engedetlenségre csábít, rossz! viszonyt folytat, éjjel más szobájában csavarog, vagy a folyosón sétál vagy nem tanul, az az iskolából kidobandó, megbüntetendő s mindaddig nem fogadható vissza, a mig meg nem javul ; ha pedig áldozó pap, választó és választhatási jogától fosztandó meg. A pápai pálos kolostor. Pápa, Veszprém vármegyének eme legszebb, legnagyobb és vagyonosságához mérten kulturális czélokra legtöbbet áldozó városa, a XVII. században hazánk végvárai közé tartozott. Az egész várost földsáncz vette körül, a melynek külső részét földdel megtöltött kerítés képezte, a mely sokkal nagyobb védelmet nyújtott, mint a kőfalak, a melyeket, ha az ágyuk szétromboltak, összedülésök alkalmával még a védőknek is nagy veszedelmet okoztak. A városnak északi felében állott a tulajdonképeni vár, a mely még külön falakkal volt megerősítve s különféle védelmi eszközökkel vala ellátva. E város keleti oldalán folyt a Tapolcza vize, a mely jó nagy és halakban gazdag tóvá bővült, a melyet veszély idején a város körül, vagy legalább is a vár körül lehetett bocsájtani s igy mocsárossá tevén a talajt, az ellenség közeledését ezen a természet által nyújtott segítő eszközzel is meglehetett nehezíteni. Honnan vette e város eredetét, kitől kapta nevét, kik voltak első telepesei, nem tudjuk. De valószínűnek látszik azon vélemény, a melyet régi okiratok is támogatnak, hogy valami Pappa, a melyből lett később Pápa, idegen származású család nyerte a körülötte elterülő földeket királyi adományképen, a mely család külföldi iparosokat telepített itt le, a kik közül a szabók és harangöntők messzeföldön ismeretesek voltak. A Pápa család az egykori királyi birtokoknak, úgy látszik, csak a Tapolcza jobb partján fekvő részét birta, mert Mária királyné a balparti részszel 1389-ben a védelmében elvérzett Gara Miklós nádornak Miklós és János nevü fiait ajándékozta meg. A Garák alatt érte el Pápa aranykorát s nyerte városi jellegét Zsigmond királytól, a ki többször mulatott falai között. A Gara és a Pápa család I. Mátyás idejében vesztették el Pápán birtokukat ; az első magvaszakadta, a második a husszítákhoz való pártolása miatt. Ekkor Mátyás kedvelt hivének, Szapolyai Imrének, adta a pápai birtokot, a ki után István és János bírták azt. Szapolyai Jánosnak még máig is őrzik a plébánián egy 1510-ből szóló levelét, a melyben a plébánosnak telket adományoz azon kikötéssel, hogy minden szombaton a hold. Szűz tiszteletére annak oltáránál szent misét mondjon. Miután János királylyá lett s szerencséjének balra fordultával Ferdinánd elől menekülnie kellett, ez utóbbitól Pápát Enyingi Török Bálint kapta meg, a ki ezen birtokra felesége, Chóron Katalin, révén úgy is igényt tartott. Ekkor nyerte a pápai vár végvári jellegét, a melynek értelmében a jobbára idegeu származású várőrségnek megengedték, hogy