Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

- 30 első, mert a rend reformálása óta sok magyar pálost emeltek főpapi méltóságra. Ilyenek voltak ; Eszterházy Imre, esztergomi, Széchenyi Pál, Borkovich Márton, kalocsai érsekek, Nádasdy László csanádi, Benkovich Ágoston nagyváradi és Kéry János váczi püspökök ; Francisci András, Ivanovics Pál. Vanoviczy János és Török Ágoston pedig czimzetes püspökségeket nyertek. Ugyanazon évben, a midőn a királyné az egész pálos rendet fejében kitüntette, adta át a magyar pálosoknak az eltörült jezsuiták fejérvári, szakolczai és szatmári gymnasiumait, hogy így a pápai és újhelyi iskolákkal együtt öt gymnasiumban neveljék a haza ifjúságát s a lelkipásztorkodáson kivül még a tanitás terén is minél több érdemet szerezhessenek. Nagyon szépek azok a szavak, a melyeket a királyné a nála tisztelgő vikárius generális gubernánsnak és a máriathalli perjelnek latinul mondott, a melyet magyarul egész terjedelmükben közlünk : „Maguk a kedves atyák tudják, hogy én szerzetük iránt mindig nagy hajlandósággal viseltettem és viseltetem; kérem, imádkozzanak értem s az újólag kezükre bizott ifjúságot jól tanítsák; hasonlóképen szerzetüknek növendékeit is mint eddig, a jövőben is úgy neveljék ; nagy vigasztalásomra szolgált annak a megtudása, hogy a nyilvános iskolákra rendjükből a legjelesebb egyének folyamodtak."

1) E királynői kegy nem pazaroltatott méltatlanokra, mert a pálosok nemcsak a tanításban jeleskedtek,

2) hanem az irodalomnak is sok jeles és szorgalmas munkása akadt soraikban. Nem szándékunk e munkálkodásra bővebben kiterjeszkedni, egyedül azt említjük, hogy a XVII. században Vanoviczy János, Eggerer András, Kéry János, Lándor László, Kolecsányi Ádám, Bolla Péter és Barilovics Lajos jobbára egyháztörténeti műveket irtak ; a XVIII. században pedig Benger Miklós és Streszka Márton az Eggerer által megkezdett rendi Annaleseket folytatták ;

3) Csúzy Zsigmond, Alexovics Lajos, Egyed Joachim, Simon Máté prédikácziókat ; Paksi Lajos, Jankovics Gellért, Kollarics Joachim, Jenei Márton, Bertoni Flóris, Eszterházy Pál egyháztörténelmi, erkölcsi és jogi dolgokat ; Rosty Ferencz, Pór Infc-e philosophiát irtak ; Ányós Pál,Verseghy Ferencz,Virágh Benedek, Encsélyi Venczel, Balogh Zsigmond, Molnár Elek, Bossányi Imre, Horváth Gergely, Nagy Vincze, Simon Máté, Szent-Györgyi Gellért stb. mint latin s magyar költők tűntek ki. A rend tagjai irták a legjelesebb iskola-drámákat, amelyekből, azonban sajnos, alig maradt fenn néhány korunkra. Mária Teréziát azon nagy kegyessége és hajlandósága, a melylyel a pálosok iránt viseltetett, nem akadályozta meg abban, hogy nagyon mélyen bele ne nyúljon a szerzetesek beléletébe s így ha tán akarva nem is, akaratlanul lett fia, II. József császár, utjának egyengetője, a ki a szerzetesek ellen valóságos irtóháborút folytatott, a melyben a jót a rosszal együtt kigyomlálta, Ugyanis 1772ben összeiratta a királyné a szerzetesek jövödelmét s annak tizedrészét pápai quota *) Diarium conventus Mariae Thallensis 0. S. Pauli. Tom. III. 2) Bertoni Flóris 1775-től a nagyszombati egyetemen a morálist tanította. 3) Streszkának a kézirata, a mely a pálos rend Annaleseinek III. kötetét tartalmazta, a történettudomány nagy kárára elveszett.