Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

Eközben a római házat is berendezték. Az építkezés lassan folyt ugyan, mert a magyar provincia a hosszas háborúk folytán anyagilag nagyon ki volt merülve s a gyakori pestis következtében emberekben is igen megfogyatkozott. Ugyanezen időben készült el a pesti kolostor, a melyben jelenleg a központi szeminárium van. Alapját Bakay Imre perjel már 1715-ben letette, de csak 1722-ben Mayr Ágoston perjelsége alatt nyert teljes befejezést. E kolostorhoz Torkos Magdolna bőkezűsége 1721-ben Jézus szent nevéről díszes kápolnát csatolt, a melyben ugyanazon testvérület létesült. A nagyon diszes templom fölépítéséhez, a mely jelenleg az egyetemi templom neve alatt ismeretes, Pest városa az építési anyag szállításával járult hozzá. A pesti kolostoron kivül felépítették a terebesi, laádi, nosztrai, nagyváradi, diósgyőri, pécsi, tüskevári és sasvári kolostorokat ; Pápán, Varaimon, Pécsett, Késmárkon és Tüskeváron diszes templomokat emeltek. Megnyerik 1731-ben a nagyváradi kolostort, a melyet Forgách és Okolicsányi püspökök vesznek pártfogásuk alá. 1733-ban az esztergomi érsektől, EszterháZy Imrétől kapják Sasvárt, a hol a hold. Szűznek csodatevő képe támadt, a melyen a fájdalmas anya a megholt Jézust tartja ölében. Ugyanezen évben adományozza nekik III. Károly Czeniket és Szil vásni egyért azon kötelezettséggel, hogy az egykori diósgyőri zárdában a hivők lelki gondozására legalább két tagot tartoznak tartani. A pécsi kolostor ekkor nyeri Harczot, a sajólaádi Bostot, a terebesi pedig Saárát és Olaszit. Hogy az így megszaporodott kolostorokat kellőszámú tagokkal láthassák el, Fehér Pál provinciális alatt, 1742-ben két helyen létesítenek novicziátust, philosophiát és theologiát. S csakugyan tanult emberekben rövid idő alatt annyira megszaporodnak, hogy nemcsak a saját intézeteiket látják el elegendő tanerővel, hanem még a váradi püspöknek is két, a kalocsai érseknek meg egy tanárt adnak, a kik a szemináriumban a thologiát tanítják. Ezen majdnem fölös erő tán abból is származott, hogy az egyes főurak és előkelőbb embereknél levő pálos udvari papokat haza rendelték. Ezután igen befolyásos, vagy a rend iránt nagy érdemeket szerzett embernek kellett annak lennie, a ki pálos udvari papot, vagy nevelőt kapott. De nem tagadják meg a katonapapok adását ; mindig van 4—5, a kik a rendből mint ezredlelkészek szolgálnak. A 18. század harmadik évtizedében állapítják meg a főiskoláikon dívó tanítási rendszerüket, a mely nagyon hasonlít a jezsuitákéhoz; a min legkevésbbé sem csodálkozhatunk, mer ta rend legjelesebb tagjai jobbára a jezsuiták iutézeteiben nyerték kiképeztetésüket. A szellemi műveltségnek eme nagymérvű emelkedése, kötelességeiknek hű teljesítése s szabályaiknak a változott kor szabad szellemének daczára is szigorú megtartása kedvessé teszi a pálosokat mindenki, de különösen az ifjú királyné, Mária Terézia, előtt. Ő maga s családjának tagjai többször meglátogatták a pálosok főkolostorát, Mária-Thallt s fogadta többször tüntető megkülönböztetéssel a rend generálisát, a kit még politikai küldetéssel is megbízott. így midőn 1751-ben az országgyűlés alkalmával a királyné egész családjával hosszabb j<leig a pozsonyi királyi várban tartózkodott, Mária Anna és Mária Krisztina kir. herczegnők Traudsohn lierczegnő nevelőjükkel látogatták