Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1895

- 19 1686. szept. 2-án elfoglalták Buda várát, a haza örömében a pálosok kétszeresen osztoztak, mert ettől reméllették rendüknek hazánkban való felvirágozását. Azért Mallesits ismét ir a királynak, a kormánytanács pedig, a melyet Pápán tartottak nov. 28-án, az elefánti s bécsújhelyi vikáriusokat s a rend titkárát küldi ki a budai zárdák ügyének sürgetésére ; sőt a midőn 1687-ben nagy küzdelemmel Mallesits ellenében Michalszky Ràfaëlt választották generálissá, ez BécsUjhelyt szemeli ki székhelyének, hogv a rend ügyeinek sürgős elintézhetése czéljából Bécshez közel legyen. A budai küldöttek e közben arról értesültek, hogy Budán a várban egyedül a franciscanusok, karmeliták és jezsuiták kapnak csak helyet; azért az akkor még csekély jelentőségű Pestre irányozzák szemeiket, s ott a volt török mosché mellett fekvő telket szemelik ki, hogy azon templomot és kolostort építsenek. Támogatják törekvéseiket III. János, lengyel király, Bonvisi bécsi nuncius, Kollonits Lipót kardinális, sőt maga Lipót király is reményt nyújt nekik, a midőn 1687-ben a mohácsi csata után Bécsújhelyen s később 1688-ban egész családjával Mária-Thallban meglátogatja őket. A királyi igéret teljesítése nem maradt el, minthogy még ugyanazon évben, julius 13-án, megkapják Pesten a kért területet, a melyhez az egykori budai szent Lőrincz kolostor birtokait is hozzácsatolják. Ugyanezen időben 1689-ben Hamerla József Gáloson 20 kolonusra való földet s Nezsiderben egy nemesi kúriát hagy a rendnek, a melyből fejlődött később a nezsideri ház. Elérkeztünk azon időhöz, a melyben azon szép egyetértés, a mely a magyar, horvát és osztrák rendtársakat hosszú időn át egybefűzte, széjjel szakad, s a majdnem két évtizeden át vívott harcz után 1701-ben az eddigi magyar provincia két részre, a magyar és horvát provinciára, oszlik, a mely utóbbiból 1710. az osztrák provincia válik ki.

1) Mielőtt azonban ezen annyi költségbe és fáradságba került harcznak leirásába bocsátkoznám, a melyben a magyar halogatáson győzött a szláv kitartás és cselszövény, meg kell ismertetnem olvasóimmal rövid vonásokban a pálosoknak 1701. év előtt való belszervezetét.

2) Az Európának nagy részében elterjedt rend élén a generális prior állott ; a nagyobb házakat a vikáriusok kormányozták, a kiknek joghatósága sokszor 4—5 kisebb házra is kiterjedt, a melyeket a peijelek vezettek : mig az egyes országokban a provincziálisok kormányoztak, a kik rendi tanácsukkal (definitorium) a tartomány (provincia) belügyeit vezették. Nálunk a török háborúk következtében a levéltárak jobbára elpusztultak, s igy nem tudjuk, hány provinciája volt a pálosoknak hazánkban. Az egyes házak levéltárainak maradványaiból világosan látjuk, hogy a generálison kivül provinciális is volt. így a remethei fasciculus szerint 1629-ben Gyöngyösi Gergely a generális, István a provinciális. 1347-ben Péter a generális, Miklós a magyar- és tótországi provinciális . Ha meg tekintetbe veszszük azt a körülményt, hogy a 170 magyarországi kolostor belügyeit egy ember alig vezethette : mi sem gátolhat bennünket abban, hogy ne *) Ezen időtől kezdve az egész pálos rend hat provinciára oszlott ; és pedig a magyar, lengyel, sváb, isztriai, horvát és osztrák provinciára. 2) Clironotaxis Paulinorum. 2*