Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

Tomajig. A rétegek csapás-iránya megegyezik az egész hegységével t. i. éjszak-keletről dél-nyugatnak; diilésük éjszak-nyugati, Itt ís két vonulatot lehet megkülömböztetni : déli nagyobbat és folytatólagosabbat, és éjszaki szakgatottabbat. A déli vonulat Balaton észak-keleti csúcsán kezdődik és a part mentén haladva Sz.-Istvántól megszakítás nélkül Balaton Udvariig terjed) (közbe ejtvén Felsőhegyet, Felső- és Alső-Eőrs helységeket, Cseroldal, Alsóhegy és Csopak hegyeket.) Minthogy a rétegek nagyon sok zavargást szenvedtek, ezen a részen sem a csapás, sem a dülés általános iránya ki nem vehető. B. Udvarinál megszakad, helyét ujabb kagylómész foglalván el, és csak Zanka meg Vérkut között lép fel ismét és terjed Badacsony-Tomajíg, hol a bazalt-területen hirtelen megszakad, a Balaton partjának hullámos domborzatát képezvén ; mögöttük a mészkövek meredek falazata emelkedik. Ezeu a részen is változó a dülés, de mégis túlnyomóan éjszaknyugati. Az éjszáki vonulata a tarka homokkőnek Litérnél kezdődik és a sz.-békallai meg csobánczi hasonló képlet fellépéseig követhető. A hol a rétegek háborítatlan fekvéssel birnak éjszak-keletről dél nyugatra csapnak, dülésük pedig éjszak-nyugati. Általában ha Balaton partjától éjszak-nyugati irányban haladunk, mindinkább fiatalabb képletekre akadunk, mig végre ismét a tarka-homokkő rétegeire bukkanunk, mi csak is zavargás folytán történhetett Ezen zavargás Litérnél kezdődik és délnyugati irányban Sz. Király-Sza badgyán, Faészen, Hidegkuton és Barnágon át Henyéig követhető. Bakonyból ezen képleteket legelőször Zepharovitch ismeriette meg és pedig Füred vidékéről.

1) A kőzetek, melyekből a Bákony tarka homokkő képlete össze van téve különösen : homokkő, conglomérât, agyagpala, mészmárga és dolomitból állanak. Paul szerint három szakaszt lehet ezen képletben megkülömböztetni és pedig :

2) 1) A rétegcsoport legalsó tagja igen tömött, finom szemű csillám nélküli quarcithomok-kő, melynek némileg kékes zöld fényű szürke szine van s mely durva quarc-hömpölyökből álló conglomerátnak telepjeit fog, lalja magában. Ezen tag a hegység dél-nyugati részén található, Köveskálla, Kék-kut, Sálfölde környékén egész Badacsony-Tomaj vidékéig. Kövületet nem tartalmaz ; verrukanóí képletekkel tartják azonosaknak,

3) ') »Die Haibinsen Tihany im Plattensee« Sitzungsberichte d. kais. Akad d Wissensch. Math. îîât. Classe, Ii. 19. 1856. 367. 1. *) Jahrbuch d. K K. geol. stb. XII. évf. Verh. 205. 1. ') Böck J.