Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

melyek Heim szerint külötnböző formatióba tartoznak és az Alpokban a palaeozoi csoportban lépnek fel gyakran, d) 2) A második tagot veres, durva szemű és csillámos homokkő képezi, mely helyenként nagyon világos és nagyobb quarchömpölyöket foglal magában, valóságos conglomeráttá változva. Más helyen megint finomabb szemű és nagyobb csillámtartalmánál fogva a werfeai palához közeledik Ezen homokkő már messziről feltűnik yörösés szinéről a) és Felső-Alsó* Eörs, Vörös-Berény helységek mellett elterülő gömbölyded szőlőhegyeket alkotja ; délnyugati irányban tovább haladva Palacnak, Kövesd és Füred felé még több helyen találjuk a homokkövet, de a conglomerátnak már semmi nyoma siucs és a homokkő is mindig finomabb lesz. Ez azon jelenséggel áll kapcsolatban, hogy délnyugati irányban a tarkahomokkő képletek mindig magasabb rétegivei találkozunk. Ezen tagban, mint az előbbeuiben is kövületek nem találhatók, azért csak a magasabb rétegekkel való szorosabb összefüggésüknél fogva sorozhatok ide. 3) A harmadik tagot a tulajdonképeni werjeni pa'ák képezi!c, melyek különböző ásványtani féleségekben leginkább a gutsteini dolomitok és mészkövek fekiijéül szolgálnak. Zepharovich b) által talált kövületek, melyeket Suess határozott meg, a werfeni palákra jellemzők ; ilyenek : Naticella costata Mot. igen nagy mennyiségben, továbbá Turbo Zepharovichi Hörn, és Avicula Veuetiana Haner. Balatonnál csak ritkán mutatkoznak, igy. p. o. B.-Füred közvetlen szomszédságában, különösen a fürdőt és a falut összekötő uton vannak jól feltárva; falunál már dolomit alá merülnek. Zepharovich ki legelőször ismertette meg ezen képleteket, azt mondja, hogy a gyógyintézett kertjében veres agyagos homok pala kezdődik, mely petrographiai tekintetben megegyezik az Alpok Triászhoz tartozó werfeni palájával. Ezen homokkő majd több, majd kevesebb agyagos kötőanyaggal van ellátva, melyben gyakran apró ezüstszinü csillámlencsék vannak; erősen veres szinü és vékonyan rétegzett. Hidegkút nyugoti oldalán a werfeni palák a mészkő között egészen elszigetelten mutatkoznak ; Tót-Vázsony vidékéig terjed c) A kövületek, melyek a tarka-homokkő képletben előfordulnak Zepharovich, Paul, Hofmann és Böck szerint a következők : Pelecíjpodák : Posidonomya Clarea B. (Felső-Förs, Füred, Litér.) Avid) Untersuchungen über den Mechan. d. Gebirgsbildung im An. stb. I. B. 41 1. a) Boue szerint a vöröses, vastartalmú festés régibb porfírképletek szétmállásától van Sitzungsberichte stb 44. I. stb. 46 1. b) »Die Halbinzel Tihany Sitzungsb . . . B 19. 1856. c) Böckh J is hasonlókép osztályozza ; felveszi még a mészmárgák, márgásmész, valamint teljes rauchwacke és márgás dolomit csoportot pl. Savanyúvíz tőszomszédságában, hol a tarka-homokkő fedüjét márgás dolomit és rauchvache képezik.