Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894
- 44 — való elhelyezkedése, mi szépen mutatja az egymásutánságot, továbbá az' hogy Tihany egyes helyein és Sághi hegy tuifája homokszemcsékben és csillámpikkelyekben bővelkedik. A bazaltok nemcsak a congeria-rétegeknél, hanem a tuffa-rétegeknél is fiatalabbak ; a tömeges bazaltok ugyanis részint zárt vagy fragmentaris tuffa-gyürü átlépte után ráhelyezett primitiv fensik okban és kúpokban borítják az előbbeniekett, részint jól kivehető kis áthatolást alkotnak, a réteges tuffatömegek közt, melyek biztos congeria-homokon nyugszanak. Ezen viszony kimutatásaval többen foglalkoztak ; igy a szigligeti várhegy telérszerü bazalt-előfordulásánál, továbbá a hegyesdi és kis-somlyói tuffakup bazalttöm^génél Stäche és Stoliczka mutatták ki ezen viszonyt, mig Böckh J. Királykő-Fehetehegyen és Sz.-Békalla vidékén tüzetesebben. Csekély számú eltérések onnnan magyarázhatók, hogy a folyó bazalttömeg egyes tuffarészleteket elszakított és bazalttal körülvéve magasabb rétegekbe vitte, néha még a denudatió folytán is szakattak le egyes részletek és igy ezek rendhagyóan mélyebbre csúsztak. Mindezek mutatják, hogy az eruptio a congeria rétegek lerakodása után történhetett. A bazalttuífák pedig részint minőségük, részint a congeria emelet kövület-tartalmú rétegeivel való összeköttetésük folytán kö- . vetkeztetni engedik, hogy még a congeria tengerben rakódlak le s hogy tehát a vulkán-rendszer képződése a vidék congeria-emelete lerakodásának vége felé esik. Csak a Badacsony-hosszsoron fekvő egyes tuffa dombok (Kopaszhegy hátán Zanka mellett és a Kis-Hegyestű, Köves-Kállyától délkeletre), képezhetnek kivételt, melyek közvetlenül a triaszi alaphegységen nyugodván subaerál hányattak ki. Ha a Bakony vulkáni maradványainak elhelyezkedését vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az egész vulkán-rendszer külső övében, a kiömlések centrumától távol lesznek a túlnyomóan tuffából álló egyes vulkáni hegyek a). Ezen helyi viszonyból az időbeli viszonyra is lehet következtetni, azaz ama egészen vagy túlnyomóan töredékes kihányási terményekből álló vulkáni hegyek épp ugy, mint az egyes sorakozási vonalakon levök is, az egész vulkáni állványt tekintve, végső helyzetet foglalják el ; időleg is mind a kettő bizonyára az utolsó kitörések által keletkezett s mindkettőre nézve a vulkáni kítörés-tevekenység elhamvadását jelölik. A vulkáni kitörések közvetlen kíséretében bekövetkezett geysir-tevéa) Kabhegy- Agártető- Hatáp- Véndeki vonal a leghatalmasabb vulkánokat tartalmazza; utánna következnek leszálló sorrendben a Királykő- Feketehegy- Sz.-György és a Badacson- Lishegyestű- Kopaszhegy vonalak : e vonalak tuffákban mindinkább bövelkedőkké lesznek,