Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 45 — kenységben Tilianyon a) a vulkáni utóhatások talán még egyideig alakilag hathattak, midőn már az egész terület vulkán-mező lehetett. Végre az eruptio-terület néhány pontján (Balaton-Füred, Kék-Kut, Hévviz) kifakadó savanyu, illetőleg meleg forrásaiban az egykori hatalmas vulkáni kitörő tevékenység végső hosszan eltartó, gyarló utóhatással még a jelenben is látjuk nyilatkozni b) Már előbb volt említve, hogy a stejeri bazalt, gleichenbergi trachyt, valamint az esztergom visegrádí trachit a Bakony eruptiói vonalának folytatását képezi, Peters a stejeri trachyt eruptiókkal hozza kapcsolatba a keleti Alpok lesülyedését mint következményét az eruptiónak, mely sülyedt terület maradványa keleten a Bakony volna c). A congeria emeletnek a szarmáti emelet szélén való túlterjeszkedése is valószínűvé teszi, hogy lerakodása a vidék lassankénti tartós sülyedédésével volt egybekapcsolva. A congeria-tenger elvonulása után a benne lerakodott rétegek most már nagyon kivoltak téve a denudatiónak. A congeria-tenger utáni tartós szárazföldi állapot alatt képződtek a mostani völgyek és a vulkáuak medence-, őbölszerü mélyedései. Ekkor volt leghatalmasabb a erosio működése, ügyaucsak ezen időben szenvedtek tetemes lerombolást a vulkánkupok. Jó védelmül szolgáltak ezen kúpoknál a congeriarétegeknek a már megszilárdult tuffa és bazalt-rétegek, melyek alatt megmaradtak a congeria rétegek, míg a nem födött részek köröskörül elpusztultak. Ezen szárazföldi állapot még egyszer megszakitatott; új lassú sűlyedés folytán ismét viz alá került, a diluviumi tenger alá. Ezen teuger lerakodása a lősz, melynek magasabb szintájou való előjöveteléből következtetni lehet, hogy a diluviumi tenger magasabb volt, mint az előbbeni. Azonban ezen lősz nagyon m^gszakgatva maradt fenn ; a hol a denudatio leggyorsabban haladt, ott természetesen legnagyobbrészt elrombolta, tott a lősz is ; főleg csak az összefüggőbb, magasabb hegytömegeken maradt jobban megtartva d). Ebbe az időbe esik a magyar medence lecsapolása is, a midőn a viz éjszaknyugatról délkeletnek tartott, minek nyoma a Bakony völgyein is meglátszik annyiban, a menuyiben ezen áram közreműködött hasonló irányú völgyek létrehozásán. a) Az édesvízi quarc és mészkő képződésére melylyel megelőzte kevéssel előbb a tihanyi félsziget kiemelkedése mint ezt Zepharovich kimutatta. b) Az egykori Vulkanizmus nyilatkozásának tekinthetők azon földrengések is, melyek dunántúl elég gyakoriak, p. o. Somogyban 1876-ban okt. 12 és 31-én, nov. 30-án 22-29 • mfre terjedt ki. Term. Tud. Köz. IX. k. 1877. c) Die Donau und ihr Gebiet.« 195 1. d) Lásd Heim. »Untetsuchnugen stb.» I k. 93 1,