Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

- 43 — •a dombok belsejében megvan ama sziklamag, mely a Bakony fő tömegével egynemű és annak kiágazása volt és erre helyezkedtek lassú település által a parallel rétegek. Ezen időbe esik a Bakony bazalt kúpjainak létrejövés is. a) Hogy az ernptiói ciklus előtti képét a Bakonynak megkapjuk, kép. zeljük a környező medencét és a Bakony régi völgyeit és tengerszorosait, melyeken most a cougeria-rétegek vannak lerakodva, ez utóbbiak által egyenesen kitöltve a mai völgykimosások talpa fölött körül-belül oly magasságig, mint a mily magas most a bazaltkupoknál, végre e fölött — tenger szine alá való sülyedése által — az egykori congeria tengernek csekély vizleplét kell gondolnunk, melynek szine fölött a régi szilárd hegység középszerű magasságra emelkedett. A vulkáni kitörések legnagyobb kiterjedést nyertek öblök és tengerszorosok belsejében és szélein. Csak egy két jelentéktelen vulkán képződött a keskeny szigethegység belsejében, valószínűleg közvetlenül az akkori szárazföldön. A Vulkanismus mint már (mlitve volt, — nem működött közre a hegyláuc emelkedéseiben, és vetődéseiben, hanem legfóllebb tágította és lazította a mármeglevő vetődési és szakadási vonalakat,melyeken át könnyebben történhetett a kitörés, Mint mindenütt, ugy itt is a szakadási vonalokon át történik a kitörés, mert a bazalt-képletek mindenütt törési vonalak mentén lépnek fel. Löwl megengedi, hogy a kitörések oly hasadékon történtek, melyek v. vetődés v. sülyedés által jöttek létre ; de azt mondja, hogy ebből nem következik, hogy a kitörések a hasadékokhoz lennének kötve, Iukább a magma maga készili útját és csak a lávamenetek töltik ki a már meglevő hasadékot. Az előbbeniből csak azt következteti, hogy a végső oka a kitöréseknek a földkéreg nyomásának helyi fokozásában van. (Jarbuch d. geol. Reíchsan. 1886. B. XXXVI. 315. 1.) Bakony bazaltjainak kitörési idejét Böckh J. határozta meg először pontosabban és ezt a nagyvázsonyi édesvízi mész és márga meg a congeria-homok és márga főzömének lerakodását követő időízakba helyezi. Stoliczka és Stach, a megelőző korba helyezik. (Jahrbuch stb. XII. 2 f. 146—148. és XIII. 1. f. 21. 1.) Az előbbeni mellett bizonyít, hogy a congeria homok és agyag bazalt-anyagot még nem tartalmaz, ennélfogva ezen rétegek főzömének le kellett már rakóduia, mielőtt még a bazalt és tu ti ai képződtek. Nem kevésbbé mutat erre a rétegeknek egymásfölé a) Némelyek szerint a Balatont is ezen vulkanikus erő hozta volna létre. Bizonyítékokat abban látnak, hogy, mint a halászok beszélik a Balaton mélyében források fakadnak ; nyáron némely 1 20 m* területen melegebb a vize, mint a többi részen. Azt is állítják némelyek, hogy savanyu vizű forrásai is volnának. György Aladár szerint a vulkanikus erő hozta létre a medencze első alapját, habár valószínű, hogy azon tenger maradványa, melynek létezését Szabó J. »A magyar alföld alakulása földtani tekintetben« (1860).és »Egy continentalis emelkedés és sülyedéséről«. (18H1) cimü értekezésében kimutatta. Föld. Közi. 1884. XII. 3 1.