Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 42 — rosan van megszakgatva, a) ugy a különböző lerakodásuk sem képeznek összefüggő folytonos, vagy talán egyenletes vonulatokat, hanem megvan­nak szakgatva, feljebb emelve, vagy mélyebre sülyedve, mit csak a kü­lönbözü vetődések és sülyedések idézhettek elő. Ezek, mint a rétegek helyezkedéséből látható, a känozoi aera ideéig vagy a mesozoi aera vé geig tarthattak s igy a gyűrődés, mely a hegység kiemelésé és a törése­ket megszakadásokat létrehozta, a känozoi aera eleéig tarthatott. A känozoi aera elején a Bakonyváza mint középszerűen magas szi­getek vonulata emelkedett ki a tengerből, melynek faunája már teteme­sen eltér az előbbeniekétől, b) s melynek régi hossz és haránt horpadásai okozta nagy öbleibe a mediteran, szarmáti és pontusi emeletek háboritit­lan, laposan fekvő rétegben hatolnak a magyar neogen medence sülye­dési mezejéből, azokat bizonyos szintájig betöltve. A congeria-tenger lerakodásai a hegységi váz rétegszerkezetének za­vargásaiban részt nem vesznek, hanem háborítatlan helyezkedésben te­rülnek el a hegységi váz vetődési szélei által képezett partokkal, miből következik, hogy a hegység mai vetődései fontosabb völgyei és gerincei főbb vonásaikban már megvoltak a congeria emelet lerakódásainak ide­jében. A congeria lerakodások a denudatió áljai mélyen vannak feltárva, homok és homokkő az emelet felsőbb, agyag az alsóbb részélen urakodik. A déli részen a magasabb rétegekből csak egyes és magános csoportokká összekapcsolt oszlopok maradtak meg ott, hol reájuk, még mielőtt észre­vehetőbb lerontást szenvedtek volna, szilárdabb anyagok rakódtak le ; ez az eset a bazaltkupoknál történt, valamint egészen helyileg Tihanyon, hol édesvizi mészkő és quarc lerakodása akadályozta meg a teljes denudatiót. ^ Azonban a keszthelyi dombok lábánál az ujabb feltárások terjedel­mes congeria-homokkövet tüntetek elő. A Sz.-Mártoni dombok összes rétegei ezen emeletbe tartoznak. Szabó J. szerint ezen dombok lerakodás és a tenger mechanikai működése foly­tán jöttek volna létre ennek ENy.-ről DK.-nek haladó mozgása által. Azonban ezen nézettel ellenmondásban van azon körülmény, hogy a réte­gek hajlásai és gyűrődései, melyek a Pandzsa medre alá is jutnak álta­lában a dombok lejtőjével parallel elhelyezkedést mutatnak. Hogy ezen rétegek a sikság alá mélyen behatolnak, kitűnik, a kör­nyék geologiai viszonyából valamint a győri artézi kut fúrása alkalmával feltárt rétegekből, a melyek azonosak itt a dombokon meglehetős magas­ságban található rétegekkel. A hegység rétegei — mint az addigi feltá­rások mutatják — csendes lerakodásra valuak. Valószínűnek látszik, hogy a) A Bakony vázának rögszer'i eldarabolódását Hofminn mutatta ki a m. k. Föld. Int. Évk. III. k. 3. f, 433—124. 1. b) Mig az^alőbbeni aerában az Ammonitek uralkodtak, addig most a Nummuli­tok lépnek fel rendkívüli nagy mennyiségben ; előbb az emlősök hiányoztak, most ezek is fellépnek.

Next

/
Thumbnails
Contents