Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

- 41 — ernptiók lépnek fel, a) melyek a gyűrődés okozta hasadékokon át — mint látni fogjuk — a bazaltkupokat hozták létre. De még az igy elért eredmény is módosíttatott ; t. i. a folytonos erosio által, mely lassú de mégis végeredményben fontos változásokat hozott létre rétegek, emelkedések elhordása, völgyek, medencék vájása és viszont betöltése által. A Bakony első kialakulásánál működő erők tárgyalása után áttérhetünk annak tárgyalására, mily geologiai időben történt a gyűrődés és a különböző geologiai tengerek minő lerakodásai jöttek létre. Penck A. azt mondja, hogy Európában az egyes területek története a Triasszal kezdődik, mig előbbeni történetükből alig lehet valamit kitalálni. b) Annál inkább áll ez a Bakonyra vonatkozólag, mert itt Triásznál régibb kepletek nem jutottak a legmagasabb napfényre. Az ekkor létezett tenger, mint most is az Atlanti Oczean, nagyobb mélységekben mikroskopikus organismusokkal telt meszes iszapot rakott le, minek világos nyoma az Alpokban kimutatható, mig a sekélyebb helyeken, hova a Bakony területe is tartozott, különböző tengeri csigák, kagylók hemzsegtek, melyekből a Bakony triaszi métzrétegei is lerakódtak. Hasonlóképen az egyes tengerek lerakodásai gyanánt jöttek létre a Phäti, Jura és Kréta systemának megfelelő lerakodások. Az egyes systemáknak megfelelő képleteket nem határo'ott kőzetek jellemeznek, c) hanem az időszaki tenger faunája. És éppen a faunából következtethetünk az illető geologiai tenger lerakódásaira. így például a Triaszban találjuk az Aviculacat, Pecteueket, Ammoniteket -, Rhätben Gerviliakat, Mogalodusokat ; Jurában Crinoideákat, Ammoniteket Belemiteket, Krétában Hvppuriteket, Belemideket ; mint ezt a petrographiai részben láttuk is. Hogy miképp történt a faunának ezen változása, arra még biztos feleletet nem adtak ; vájjon a klimatikus viszonyok változása, vagy kiemelkedés és sülyedés folytán, nem mondható meg. A helyi viszonyokat illetőleg annyi mondható, hogy az egyes tengereknek megfelelően a Bakony-Vertes-Pilis hegység területén öbölszerü bemélyedések lehettek, mert csak igy magyarázható az egyes képletek szigetszerű fellépése, mihez sülyedés is járult, mi a keleti Alpokkal való szorosabb összeköttetést megszüntette. Azonban az eddig emiitett lerakodások, melyek a mesozoi aerába tartoznak, Bakony szilárd vázára való nyugodt lerakodásukban nem maradtak meg ; hanem mint a szilárdváz is gyűrődés következtében sokszoa) Selmecz környékének geologiai leirása. 445. 1. b) Länderkunde des Erdteils Europa, Heraus gegeben von Alfred Kirchhoff. Das deutsche Reich, von Dr. Albrecht Penck. 97. 1. c) A jura rétegei az Alpokban különböző szinü márvány alakjában jelennek meg melyek éjszaki Francziaországban és Angolországbari inint agyagpala, mészpala és egyéb közetek jelennek meg.