Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 40 — nen Zemplénig halad, Ebbe tartozik mindenekelőtt a Bakony, Vérté?, esztergomi-, budai hegyek és a Pécs-vidéki dombok a) is. Ezen ág mindenképen egyoldalú É-nak irányult szerkezettel legéjszakibb folytatását képazi a Déli-Alpoknak. Hauer azon vélemén3

7ben volt, hogy ezen ág a horvát Kalnik hegységgel csatlakozik a Keleti-Alpokhoz, mig Suess kimutatta, hogy a magyar középhegységnek délnyugati irányban való meghosszabbítása a Balaton mentén Fridau, Pettau, Freistritz és Weitensteiuen át hozott vonalba esik és így a Bakony, Karni-Alpok és Karavankok ugyanazon hegylánc tagjai. A harmadik keleti ága az Alpoknak a horváthegységek ; a negyedik délkeletnek tart az osztrák tengeri Alpokon, a Dinari Alpokon át vonulva a Dalmát és Balkán hegyekig halad. Az Alpok ezen elágazásáuak okát megadja Heim azon nézetével, hogy lia a hegylánc nagyobb ívet képez — mely eset az Alpoknál is van — akkor az ív vége felé az erő gyengül és a gyűrődések szétoszlása következik be b). A mondottakból látjuk, hogy a Bakony az Alpok keletnek haladó déli láncának legéjszakibb szárnyát képviseli és ugy a rétegcsapás irányát, mint a hegység által leirt ivet illetőleg az Alpesekkel megegyezik és igy ugyanazon gyűrődésnek keleten csökkent ereje által hozatott létre s utólagos sűlyedés folytán az Alpoktól többé-kevésbbé elszakittatott. De nézzük közelebbről ezen erő és gyűrődés működését. A magyar középhegység, melynek fő zömét a Bakony képezi. DNy-ról EEK-nek hajló ivét igyekszik képezni. Az ív concav belső oldalán találjuk a legrégibb (Triász. Rhät) képleteket, melyek párhuzamos vonulatokat képeznek, mint ezt az első részben láttuk. A belső oldalon meredeken ereszkednek a rétegek ; ezen oldalon van a törési vonal (literi), mint a Balaton is jelezni látszik. A rétegek túlhajlása DKK ről ÉNy-nak tart. Tehát ugyanazon értelemben egyoldalú, mint az Alpok egyébb nyúlványai, melyeknél éj szak nyugaton egy külső mesozoi közetzóna vonul. Az egyes mészképletek a Bakony nyugati részén megszűnnek és sikság által lesznek megszakítva s csak tovább bukkanunk rájuk az Alpokban. Mindezekből következtethetjük, hogy a Bakonyt is ugyanazon DK,ről EKNy.-nak irányult oldallagos erő okozta gyűrődés eredményezte, mely az Alpokat és ennek emiitett keleti ágait, melyek tehát egymáshoz nyomott egyoldalú hegyláncokat képeznek. Utólagos sűlyedés folytán pépig a közvetlen összeköttetése az Alpokkal megszakitatott, miből az egész hegységnek és az egyes képletek szigetszerű fellépése magyarázható. A gyűrődés volt tehát az elsőrendű ok a Bakony létrehozásánál. De az igy keletkezett hegység nagyon különbözött a mostanitól. Utóbb a) Die Entstellung d. Alpen 36 1. b) Sitzugsßefichte d. kai. Akad. d. W. M. N. Cl. B. 46. I. At. 1861. 241 - 247. 1. c) Untersuchungen stb. B. I. 234 1.