Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

Képletei közül legterjedtebb a lösz, mely a Sz.-Mártom domboknál Csanaktól Ravazdig a dombok közt levő völgyeket borítja, de felemelkedik tetemes magassára is (pl. Kálváriabegy 200 m) A Bakony-teriilet ezen részén, egész a Rába partjáig terjed, hol a vízszabályozási munkálatoknál számos emlős (Mammuth, Bos primigenus stb.) maradványait is találták. Tovább délnek a nyugati oldalon többé-kevésbbé meg van szakítva, még jobban délre csak az egyes patakok völgyei szakítják meg. Fellép a homok is p. o. Herendtől éjszaknyugatra, hol a finom kavicsot tartalmazó homokban a Succinia oblonga Drap., Pupa muscorum J., stb lőszcsigak találhatók. A homok lerakódások néha átmenetet képeznek a jelleges homok és lősz között ; néha egészen hasonlítanak a löszhöz. Győrtől délre ide tartozó futóhomok is található kis területen, melyet azonban már sikeresen fásitanak. Alluvium. Lerakodásai mindenütt feltalálhatók a folyók, patakok mentében és és a televény földet képezik. Turfa, tőzeg képlete is feltalálható a Bakony területén. Ezen képlet elterjedésével is keletkezésével különösen Pokorny Fr. a) foglalkozott. Legújabban a kir. m. természettudományi társulat által kiküldött tőzegkutató bizottság az egész ország tőzegtelepeinek beható és részletes felkutatásával foglalkozott, b) A turfa fellépési és képződési helyei a különböző lápok (moore), melyek közül Bakony területén a lapmedencék (Moorbecken) és lápvölgyek (Moorthal) említhetők mint a tőzeg előfordulási helyei. Lápmedencét találunk Balaton déli végének keleti és nyugati oldalán. A keleti láp medencében a turfa képződése sokkal jobban indult meg, mint a nyugatiban, mert a Balatontól egy földtorlasz által már régóta élesen elvan választva és főcsatorna által kellően kiszáritatott. Kisebb lápmedrek és turfás ingoványok Győr-Sz.-Mártontól nyugatra Nagy-Étstől Ravazdig és ettől 4 km. re fekvő Kajár községnél is fellépnek Lápvölgyeket, melyeknél — mint a lápmedencéknél is — kiváló az ingovány képződés, mely a további tőzegképződést megelőzi, találunk a következő helyeken : Marczal folyó (Veszprém, Zala), Sárvíz-Pöliske mellett. Keszthelypatak, Sárvíz (Fehérvár,) Ezek mind sikláp név alatt foglalhatók össze, melyek létrejötte a régi képletekben található növényi maradványok nyomán könnyen kimutatható. Felszínükön termékeny rétnövényekkel vannak fedve, melyek maradványa nem tőzeget, hanem fekete, éghetetlen földet segít képezni. Ezen lápréteg alatt fekszik egy fekete tömött tőzeg, melyben csak igen ritkán találhatók valóságos turfaképző lápnövények. Mindamellett a) »Magyarország tőzegképletei«. Magy. Akad. Közlemények. 1861—63. II. k 78—144. 1. b) Földtani közlöny. 1894. 9-10, 11—12. Természettud. Közi. 1892. 136. 1.