Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 38 — néha találni egyes növényi maradványokat, melyek mind Scirpus maritínus, Schoénus nigricans, Aspidium Thelipteris s más hasonló növényekre mutatnak. Ezen fekete tömött tőzeg alatt rendesen barna tőzeg fekszik, mely lefelé mindig világosabb és könnyebb lesz és vagy kizárólag nádmaradyányokból áll, vágy pedig rétifu zsombékokat is foglal magában. Öt fejlődési szakot lehet megkülönböztetni ily sik lápnál: 1. a vizi növényláp, melynek növényzete elrothad a nélkül, hogy tőzeget képezne. 2. a náderdő és 3. nádrét, mely utóbbinál a nád már kihaló félben van és gyepképző füvek lépnek fel ; 4. elég nedvesség esetén retláppá alakul. A két előbbeni kezdi meg a tőzegképzést, az utóbbi pedig már befejezi 5. Az utolsó szakasz a laprét, mint a szározon való tőzeg nélküli talajtenyészetnek a kezdete. Ezen fejlődési szakok nem minden egyes esetben észlelhetők; gyakran egyik vagy másik kiszorul és más foglalja el helyét. Rövid visszapillantást vetve az előadottakra, látjuk, hogy a Bokonyban a Triásztól az Alluviumig minden systema képviselve van a legnagyobb változatosságban. A legrégibb (Triász) képletek bizonyos vonulatokat képezve a dél, délkeleti részen haladnak párhozamosan Balatonnal egyező hosszúságban. A harmadkori képletek már inkább az éjszak-nyugati részen lépnak fel, de lenyúlnak egész a déli végére is, és nem képeznek oly szabályos vonalat, mint az előbbeuiek. Az eruptío képződmények a déli és délkeleti részen lépnek fel egymással párhuzamos szakadási vonalak mentén mint külön vulkáncsoportok. A Bakony kialakulása. A hegyek keletkezésének első okát illetőleg még a jelen század elején, sőt újabban is az volt az általános nézet, hogy a hegyek félig szilárd vagy izzó, folyékony anj'agnak a láncolat hosszában való feltódulása által keletkeztek, mit alulról felfelé ható nyomás eszközölt és minek folytán a félső rétegek jobbra és balra szétnyomattak. Még előbb Werner és utána a geologusok azon nézetben voltak, hogy a kőzetek a gneisz, gránit stb, kivételével a tengerből rakodtak le ugy, mint most vannak és csak az erosío s az atmosphaeriliák módosították a). Elie de Beaumot volt az első, ki a hegyek létrejövésének idejét igyekezett meghatározni, hogy t. i. az utolsó zavartalan lerakodás előtt jöttek volna létre és pedig — mint koráig hitték — hirtelen kiemelkedés által ; de ő már gyűrődést is emlit. Lyell K. a jelen század harmincas éveiben már a mostani viszonyokból lassú alakúlással igyekszik megmagyarázni a föld kórgének módosulatait b). Legújabban már általános azon nézet, hogy oldallagos horizontálisan a) Neumayr. Erdgeschichte. I. B. 315 1. b) Peters Die Donau u. ihr Gebiet. 7 1.