Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894
— 36 — Az emiitett három eruptiv formatiók (Bakony, stajeri, Mátra) hasonló geograplrai jellegük, igen hasonló tektonikai viselkedésük, valamint megegyező geologiai koruk által egy vulkán rendszerré egybekapcsolt csoportot képeznek. Édes vizi mészkő és quarcz. Ezen képletek nagyobb mennyiségben a Bakonynak a Balatonba való mély benyulásán, a Tihany félszigeten lép fel, és pedig a keleti parton a tuffagyürü fölött. Zepharovich ismertette először tüzetesebben ezen képleteket a) Szerinte részint tiszta, részint kovádus mészkőből állanak, melyben gyakran tiszta quarckiválások vannak, továbbá quarcos tömegből csekély szénsavas mészföldel. Legnagyobb kiterjedésben a félsziget keleti csúcsa felé lép fel, innen vékonyodva egész a temetőig nyúlik. Kis-Balaton nevü mocsár déli oldalán felötlő kopasz, sziklás dombcsoportokat képez és pedig a Külső és Belső-dombot, Kerekdombot s a völgykatlan felé tart. — Akasztó domb felől keskenyedő vonalban a Nyársós hegyen át az apátság felé is húzódnak ezen képletek, onnan nyugatra fordulván a Dobos hegy alján levő temetőig húzódnak. Tihany falu és az apátság nagyobbrészt ezen édesvízi képleteken és képletekből épültek. Még egyes megszakított helyeken is található, mint a Hosszuhegytetőn, Nagy és Kisnyergen, Kis-erdőn. Legmélyebb rétege ezen édesvízi képződményeknek palás, finom szemű, sürü, világos szürke mészkő, nagy szánni kövülettel (Melanopsis Bonéi Fer., Melanopsis buccinoidea Fer., Planorbis), mely a keleti part sziklafalának tövében található külouböző tömbökben. A quarc tartalom fokozatosan halad fölfelé. Az emiitett dombok eredetére nézve Zepharovich és Böckli azon véleményben vannak, hogy a bazalttuffa homokkő határán fellépő kovatartalmu források eredményei, melyek, miután a tuffa fölött helyezkedtek el, fiatalabbak annál. Böckh szerint ezen édes vizí mészkő- és quarc lerakodások a gleichenbergi kovadus képződések földtani korával megegyeznek. Hogy valamikor nagyobb terjedelmű volt ezek lerakodása, mint jelenleg* következtethető a hegyoldalon és a katlan szélén való jelenlegi lerakodásokból, valamint az említett különálló kúpokból, habár ezek helyi forrásokból is magyarázhatók. Diluvium« Ezen systema az általunk leirt területen elég terjedelmesen lép fel. Különösen a nyugiti oldalon lép fel a hegység tövén, néha elég magasságra emelkediïf ; az éjszaknyugaton többé-kevésbbé . megvan szakgatva. a) »Di Halbinsel Tihany im Plattensee und die nächste Umgebung von Fiired.t Sitaungsberichte d. k. k. akad. d, W. M. N, et. 3.19. 339—375 1,