Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 32 — sebb nagyobb bemélyedéseket, mint a milyeneket Királykő Feketehegyen, Osobánczon találhatni, lávabaftangok eszközölték beomlás által, melyeket a kiömlött és még képlékeny lávába bezárt nagy gőzhólyagok okozták. A Kabhegy, mely mintegy középpontját képezi a Bakony vulkanismusának, valószinii adatok szerint egy, jelenleg mégcsak kevéssé fogyott óriási lávakiömlésből tornyosult fel, minél kezdetben gőzben gazdag, később a ilandenlávákhoz mindinkább közelítő állapotban tört ki. A harmadik főcsoportot képezik, mint emlitve volt a tulfa-vulkánok, Ezeknek általános alakja központ felé hajló réteges gyiirü, mely azonban legtöbbször meg van szakgatva ; a legkisebb dombok meg már teljesen elvesztették ezen jellemző alakot. Ilynemű vulkánok jelleges példányául szolgálhat a tihanyi hegység melynek szerkezete a következő : legalul congeria homok vau, melyet tuffa-gyürü követ befelé hajló rétegekkel (a hajlás 30°); kelet felé meg van szakítva a gyűrű, külső széle meredek, befelé pedig lejt ugy, hogy egy teknő képződik, melyben hajdan tó lehetett. A rétegek vastagsága 0.05 m.-től 1 m.-ig váltakozik. A bazalttuffa túlnyomóan erősen koptatott, gömbölyű bazaltdarabokból áll, melyeket majd meszesebb, majd agyagosabb ragasz köti össze : a durvább szemű tutfák ragasza fehér v. sárgás Arragonit. Ebbe a csoportba tartoznak: a Szigligeti tuifadombok, Marczalvölgyben a Magashegy, Sitke, Herczeghegy, a Gércze melletti dombok, Véndeki hegy, Kékkúti hegy, Kis-Hegyestü. (A Balaton túlsó oldalán a fonyódi tutfa és Boglárhegy). Valamennyinél az emiitett szerkezetet lehet látni, csak a legkisebbek vesztették el teljesen eredeti alakjukat. A tuifarétegeknek befelé való hajlását a láva kíömlésekor keletkezett ürök okozták, de közreműködött az erosió is; ezen két hatásnak tulajdonitható egyszersmind, hogy a tömeges bazalt vulkánoknál a congeria rétegek és maguk a vulkánok is magasabbak, mint a bazalttuífák, melyeknéljaz alsó congeria emelkedésis csekélyebb. Petrographiai minőségüket illetőleg a Bakony bazaltkőzetei némileg ingadoznak ugyan, de mégis többé-kevésbbé közös vonás uralkodik valamennyin. Makroskoposan vizsgálva a normál bazalt apró szemcsés, compact bazalt, melynek uralkodó szine világosabb szürkés. A normál bazalttól átmenetek vannak egyrészt az egészen tömött bazaltig, másrészt az igen könnyű, szivacsszerüen hólyagos és salakos módosulatig. A tömött s igen szemcsés módosulatok sötétes feketék. (Mentshely, Kabhegy). mig a hólyagos salakos tömegek gyakran veres vagy rozsdabarna színezést mutatnak, mi a vastartalom oxydatiója által jött létre. A különbségeket a lávának különböző gőz-tartalma idézte elő és hőmérséklete. Az öregszem ű változatok nêîn fordulnak elő, csak az olivin, mely Bakony bazaltjaiban c) A, m, Föld. Int. Évk, III. k. 8. f. iőö, 4ő6. !.