Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 33 — mindenütt tetemes mennyiségben fordul elő, és nagy ritkán magnetit idéz elő makroporphyrszerü szövegetMikroskopi vizsgálatok alatt a bazaltok világos mikroíluctuál szöveget mutatnak, melynek előállításán a kristályos elegyrészeknek kisebbnagyobb mennyisége vesz részt. Ez a szöveg kétségtelen bizonyítéka annak, hogy bazaltjaink egykor izzó folyékony és folyó állapotban voltak s már folyásuk közben tartalmaztak kiváló s az izzófolyó alaptömegben uszó kristályos láva-ásványokat kisebb-nagyobb mennyiségben. — Az alaptömeg vagy inkább egyforma u szencsés, vagy mikroporphyrszerü egyes augitkristályok folytán — Bakony bazaltjai a joldpát-bazaltok osztályába tartoznak ; vezér-ásványuk a plagioklis, nagy menuyiségben fordul elő augit, magnetit és olivin. Elegyrészei Hofmaun K. kimerítő és alapos mikroskopi vizsgálata szerint a következők : olivin, mely a Bakony bazaltjainak állandó alkotó része, de nagyon iugadozó mennyiségben fordul elő, makroskoposau is felismerhető ; zárványai : picotit, barna szinti üveg-porusok^ oliviu porfellegek. Ámphiból csak helybeli és egészen alárendelt elegyrész, ez is mint az oliviu makroskoposau kristályokban és ezek töredékeiben lép fel. Pikotit, mint olivin zárványa igen közönséges ; (111), (hhk), (llO)combinatióját látszanak mutatni az egyes szemcsék. Apatit igen csekély mennyiségben és ritkán fordul elő; keresztül hatol minden lényeges elegyrészen az olivinkivételével; zárványokat csak ritkán tartalmaz. Ti-t tartalmazó magnetit és rhomboéderes ilmenit egymást helyettesítő nieunyiségbeu mindig lényeges szerepet visznek ezen bazaltok alkotásábau ; ezek okozzák a bazaltok különböző sziuét is. A világos apró szernü módosulatoknál az érces elegyrész gyérebb, a tömöttnél a magnetit tartalom nagy. A magnetit apró szemcsékben fordul elő és Ti-t tartalmaz. Az ilmenit hatszöges, erősen karélyos és rovátkolt lemezeket képez ritkán kristalyitszerü. Augit főelegyrésze valamennyi bakonyi bazaltnak ; rövid oszlopszerü kristályokat, melyek élesen vaunak határolva, szemeket és hosszúkás mikrolitheket képez. A földpálok közül a plagioklas fordul elő különböző szövetbeli fokozattal ; csiszolatbau tökéleteseu átlátszó és színtelen. Hofinann szerint valószínűleg andesit ; legnagyobb mennyiségben a legtökéletesebben üvegtelenitett bazaltokban található, igy különösen az ilmenit bazaltokban. A nephelin sem hiányzik teljeseu, de leginkább az alapanyag képzéséhez járul, mely e mellett még szíuteleu üvegauyagból áll. A nephelin közönséges színeiben polarizaló, köröskörül rendhagyóau határolt részleteket képez, melyek határozott hajlamot mutatnak aránylag nagyobb mikroskopiai egyének képzésére. Mint már említve volt a Bakony bazaltjai plagioklas tartalmú földpát bazaltok közé tartoznak. Épen mert plagioklas tartalmuk mellett valamennyieu üvegtelenitett bazalt állandóan meglehetős menuyiségü nephe. Unt tartalmaz, átmenetet képeznek a Zirkel nephelin-bazaltjaihoz. Hofmauu petrographiuilag három csoportba veszi a Bakouy bazaltjait; 3