Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— Si — szép oszlopokat mutat, melyek vízszintesen állanak. A Mentshely melletti és Kabhegy gömbös és héjas elválást mutatnak a). Ezen jelleges bazaltok Hofmann szerint SZÍVÓS, gőzben szegény „flanelen-Iává" b) ból tornyosultak fel, melyek kitörése alkalmával laza anyagok csekély mértékben vehettek részt, miért is a tuffa ezen hegyeknél vagy egyáltalán nem találtatik, vagy csak nyomszerü csekélységben. A második főcsoportot képező vegyes vulkánok áthidaló tagot képeznek a jelleges bazaltömegek is a tuifa dombok közt. Jellemvonásuk a központi bazalttömeg összekapcsolva tetemes tömegű réteges tutfával. Ide sorolhatók: Hegyesd, Kis-Somlyó, Kopasztető, Királykő, Feketehegy. Szerkezetre nézve valamennyinek jellemzéseül szolgálhat a Hegyesdi bazalt, mely magán álló, csinos, ezukorsüveg alakú kup, Legalul találjuk a neogen képletet (dolomit; ; e fölött a congeria-homok lassan lejtő kúpszelete emelkedik; azután következik a kerek, felmagasió tuffagyürü. végre a függélyes falakkal emelkedő, fent megtempitott tömött kup következik. A láva legtöbbnyire felül terül el ; Kabhegyen s más hasonló kiterjedésű és alakú hegyeken az oldalakon is lenyúlik és borítékot képez. A jól rétegzett bazaltutfa rétegei befelé hajolnak és a hajlás uralkodólag körül-belül 30" (Kabhegyen Pula felé, Badacsonj'on), vagy megvannak háborítva s ekkor a rétegek félienyomattak, vetődöttek és kanyargósak, mint a Szigligeti és Boglár hegyen. A bazaltkup a tető felé couvergáló oszlopokra van elválva, mi a külső meredekséget okozza. A befelé diilő rétegeknek okát Hofmanu a következőkben adja: Ezen vulkáuoknál laza, vízgőzben gazdag láva működött, utóbb szívósabb és vízgőzben szegényebb. A rétegek befelé dülésének oka, hogy a gőzhólyagok, melyek a lávát felemelték, jelentékeny űröket hagytak hátra, minek folytán a vulkán belső része a központ felé hajolt a) A dolinaszerü kia) A bazalt oszlopok keletkezőiét illetőleg a geologusok nézete eltérő. Némelyek azt hitték, hogy csak roppant nagy víznyomás alatt keletkezhetnek: ujabban azonban kimutatták, hogy a lávahalmaz a tenjer szine fölött tetemes magasságban is képződött, Világot vet ennek képzepésére azon tapasztalat, hogy minden oly anyag, mely kiszikkadás következtében tésztaneniü állapotból keménnyé változik, oszlopos szerkezetet ölt, mint a bazaltos láva. Különösen a bazalt alsó rétegeinél képződnek az oszlopok, mert a felső rétegek kitódulván a tőidből, rögtön elvesztik hőjüket és gőzüket, szilárd kérget képezve, mi meggátolván az al ;ó rétegnek gyors kisugárzását, előmozdítja a félig kristályos oszlopok képződését. Mint kisérletek bizonyítják az oszlopok mindig a kihűlési felületre függélesen -cépződnek, azért is az oszlopok nagyon különböző irányúak lehetnek. Somoskőnél egy oszlopos, a kezdetnél igen vékony bazalt tömeg ugy csügí< alá, mint egy vízesés. Reclus. »A föld és élet jelenségei.« 1. k. 49-4-497 1. b) Heim azon lávákat nevezi igy, melyek igen csendesen folynak és megszilárdulnak a nélkül, hogy belőlük jelentékenyebb gőzmennyiség elpárologna, megmerevít* lésüknél lassanként mennek át f lyékony állapotból sziYÓson át a szilárdba.