Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 18 — déli mészkővonulat és a Csesznek Oszlop-tói Jákóig terjedő éjszaki vonulat közt terjed el. Ezen vonal legnagyobb részét a Kréta képletei képezik; legnagyobb tömege Bakonyből, Zircz, Nána, P.-Pere, Eplény és Gyergyánkut helységek közt terjed el. Csak ritkán van eocen-képletekkel megszakitva. Azonkivül a déli dachsteini mész éjszaknyugati szélén haladva Nána vidékéről Bodaiknak tart, jelezvén a szemben levő moori előjövetellel való összeköttelést. Tovább délnyugatnak egyes elszigetelt helyeken, mint Urkut és Sümegen. Ezen megszakgatott fővonulatokon kivül Polánynál, Gyepestől éjszakra és keletre Homok-Bödöge és Tapolczafőtől lép fel a kréta-mészkő. Ezen systemának a szokásos három emeletét, t. i alsó Kréta (Neocom), közép Kréta (Gault) és felső Kréta (Gösau), a Bakonyban is képviselve találjuk a). a) Az alsó Kréta (Rudista-mész, Caprotina-mész) el van terjedve Zircz, Csókahegy, Hosszufalu, Lókut vidékén, megfelel Hauer zirczi csoportjának és már ő is a Kréta legrégibb tagjához sorolta. Általában a liasz lerakodásokon található, p. o. Három völgy délkeleti részén, hol nerinea kőmagvak töredéke is található, valamint Urkut és Ujhuta mellett is. Caprotína töredékek, Sphaerulites neocomensis Aptychus Didayi és Amm. Asterianus d' Orb. fellépése valószínűvé teszi, hogy a neocom emeа) Hauer az idézett munkában (34 — 36 1.) részint petrographiai, részint polaeontologiai alapon hat rétegcsoportot különböztet meg. 1) A zirczi rétegcsoportot kemény, világos barna, sárgás, részint félig jegőcös, részint tömött kagylós törésű mészkövek alkotják, melyekben leginkább Caprotinák és Radioliták vannak Ezen réteg csoport van leginkább elterjedve és a legrégibb, közvetlen a jura-képletet fedi: rendesen néhány méter magas, falhoz hasonló szirteket képez. Nevezetesebb előfordalási helyek: Olaszfalu, Puszta-Te^s, Urkut; Fidelis dombon Bakonybél mellett csak rögök alakjában jelenik meg és nem állandó. 2) A lókuti rétegcsoport annyiban különbözik az előbbenitől, hogy nem Rudistákat, hanem Exogyrakat tartalmaz. Egyetlen előfordulási helye Lókutnál egy kis helyen. 3) A nánai rétegcsopoitot sötétbarna vagy sárgás finom földes márgák teszik, melyekben sok sötétzöld Chlorit-féle szemcsék vannak ; kövületei Cephalopodák és Echinodermaták. Csak Nánától délre levő kőbányában van, hol kaprotina-mészen települ. 4) A pénzeskuti rétegcsoport alkatrészei feliér vagy világos sárgás, igen finom földes s többnyire laza márgák, zőldszinü földszemcsék nélkül. Ez van a zirczi rétegcsoport után a legjobban elterjedve; kövületekben nagyon gazdag, különösen a Cephalopodák lépnek fel nagyszámban (Ammoniták, Turrilitek Hamitek); valamint Echinodermaták is. Közvetlenül a nánai csoport fölött települ. Nevezetesebb helyei: Jasd és Nána közötti árok, Pénzeskut és Lókut környéke. 5) A polányi rétegcsoport szintén márgákból ál!, melyek az előbbenihez hasonlítanak, csakhogy palásabbak és sok nagy Inocemot tartalmaznak. Csak Polánynál tálálható, hol eocen-rétegek alatt merül föl. б) A homok-büdögei coportat rétegzett világos fehér, sárgás, tömött vagy jegőcös szerkezetű mészkövek alkotják, melyek sok és nagy Hyppuntet tartalmaznak. HomokBödögénél terjedelmes, magános szakadékot képez és talán Tapolczafőtől keletre levő hoíszu szirtet,