Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

-19lettel van dolgunk. Az eddig emiitett p'Mrogrophíai és palaeontologiai viszonyok, valamint azon körülmény, hogy egyes helyeken (Ujhuta), hasonlóan az alpi előjöveteiekhez, ezen rétegeket foraminifera és bryozoamész fedi, valós?inüvé teszi, hogy az Alpok rudistameszének felel meg. b,) A közép Kréta a) Bakonynak csak éjszakkeleti részében lép fel, és pedig Pénzeskut, Nána vidékén, Jákó mellett Hallgató hegyen Polánytól éjszakra Hosszúhegy tövén és alárendelten Lókut ez Zircz környékén is található. Megfelel Hauer nánai és pénzeskuti rétegcsoportjának. A kőzet barnás vagy világos szürke, földes laza márga; gyakran zöldes Ctilorit féle szemcsék vaunak benne. Kövületei ; Turrites Puzosiauus d'Orb (Pénzeskut, Nána) Turr. Bergeri (Pénzeskut. Lókút) Turrit. Stachei Hau (Nána), Turrit. Hugardanus d'Orb (Nána) Hamites armatus Low. (Pénzeskut)., Ilamites perarmatus (Pénzeskut), Bacutites Gardini (Nána), Ammonites Mantelli Low. (Pénzeskut), AuiUi. infiafus stb. c) A felső Kreta előjövetele annál nevezetesebb, mert szenet is tartalmaz (Ajka) Megfelel Hauer honiok-bödögei csoportjának. Legelőbb Hautken M. (1866.) mutatta ki a gosaui emeletnek felszínre való jutását Ajka vidékén. Bővebben Szabó J. tanulmányozta, b) Itt a gosaui képlet fedüjét Nummulit-mész képezi jellemezve kiterült NumnuiUtokkal (Numm. lucasana, Numm. complaua'a ) Ez alatt van a felső Kréta-képződmény, melynél három szakaszt lehet megkiilömböztetni : felső tengeri sediment, hyppurit-mészkő ; vezérkövülete Hyppurit ; a középső szakasz számos édesvízi és 25 vékunyabb-vastagabb szénrétegből áll ; ezen szakasz fauunája szárazföldi, édes és félig sós vizi. (Paludina Pichleri Hörn., Melania Heberti, Bulimus Mnnierí,); az alsó szakasz tömött és szerves maradványokban bővelkedő mészkő, (Globiconclia, Turritella). Feküjét még seholsem mutatták ki, mert a bányászati muukák még seholsem érték el. A kőzetek, melyek a felső Krétát főkép alkotják, agyagból, kékes szürke vagy szürke márgából, mely néha bitumines, szénpalából és mészkőből állanak. Előfordul vékony rétegekben gypsz is. A szén (Ajkán) különböző magasságokban vékonyabb vagy vastagabb rétegekben mutatkozik, összesen 3 ölre tehető Szabó szerint. Ezeu képlet észlelhető még: Csenger-völgy mentén, Sümegen, hol hypuritmésszel kezdődik, jellemezve Hipp. cornu-vaccinium Br, Hipp. sulcatus Defr. folytatódik més márgáva), iunen éjszakkeletre a Bendeki hegy nyugati oldalán mészmárga. Városerdő nyugati oldalán hippurit mész lép fel. Durrogós tetőn és Szárhegy, Ugodnál Bakony éjszaknyugati részén, Tapölcafőtől Iharkutig sárgás fehér, ritkán rózsaszínű szemcsés mészkő tallálható, tele Hipp. cornu vaccinium kövülettel c). a) Peters (»Die Donau« 17 i 1.) e_

rész talányszerünek tartja rzen képletnek Bakonyban való fellépését, a mennyiben Európának éjszaknyugati részén és a nyugati részén és a nyugati Alpokban lép fel. b) Földtani Közlemények. I. 1871. c) Ezen táblás mész égetés alka'mával erősen pattog; innen nevezték el az említett hegyet Durrogóstetönek. r