Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

- 17 — b) A Jura systema másik két emelete a közép és Jdsö Jura feltalálható ugyan a Bakonyban, de csak alárendelten és azért együtt is tárgyalhatók. A közép Jura, mint helyt álló kőzet a Bakony déli részén még nem bizonyitatott be egy helyen sem ; Gombás csárdától kissé délnyugotra egy kis árok vonul Üstihegy felé, mely árok nyugati oldalán talált Böekh mészkő darabokat, melyeket ide sorolt. Az éjszaki Bakonyban Hautken szerint nagyobb kiterjedésben fordul elő és Tsztimer-Csernyén át a Vértesbe nyúlik. A tithoui emelet Dyphia-mészkő (Borzován és Kardosrét) és Strambergi-rétegek (ugyanott) által van képviselve, a) A közép Jurának kőzete vöröses vagy fehéres szilárd mészkő. A Gombás csárda mellett található a Posidomya alpina Fras. kövülete, melyek vagy szép fehérek, vagy vörösek, mint maga a kőzet. Egyébb kövületek nem igen tartalmaz ezen mészkő, de ezen kövületet tömeges fellépése valószínűvé teszi, hogy az alpi „Kláussrétegeknek felel meg ezen mészkő. A felső Jura (Terebratula diphya tartalmú mészkő), melyet Oppel tithoni emeletnek nevezett el, a déli Bakonyban csekély kifejlődésben mutatkozik, míg az éjszak-nyugati részen az előbb jelölt vonalou tömegesen lép fel ; mint Zircz, Borzavár, Olaszfalu, Meszestetőh. Város-Lődnél Kakastarajra vezető úttól néhány lépésre egy kis kőbányában. A tithoni emelet kőzeteit világosabb vöröses mészkő képezi ; kövületet elég bőven tartalmaz, mig Vértes éjszaki részén alig találni benne kövületet b). Gyakoribb kövületei, melyek közt még most élő fajok előfordulnak. a köv. : Terebratula diphya Coll., Phyllocera Silesiacum Opp., Collyrítes Verenili CottAphychus Beyprichi Opp., Rynchonella Tatrica Leusch. Kréta. Ezen systema előfordulását a Bakonyban legelőször Kovács Gyula mutatta ki c). Kiterjedésének határa tüzetesebben csak Stäche S. Paul K. d) Hauer Fr. e) geologiai felvétele után lőn ismeretes. Bővebben Hauer Fr, foglalkozott ennek előforduláséval a Bakonyban e) Heim Azt mondja f\ hogy a Kréta képletei az Alpok távolabbi részeiben nagyobb terjedelemben lépnek föl, mint a központi tömegben ; nem kell tüzetesebb hasonlítás, mégis láthatjuk, hogy a Bakonyban is aránylag nagy terjedelem lép fel. Itt Bodaiktől Veszprémen és Nagy-Vázsonyon át Keszthelyig nyúló a) Földt. Közi. V. évf. 189. 1. b) Hantken M. »Az esztergomi barnaszénterület földtani viszonyaid c) Német természet-tudósok és orvosok gyűlésén Bécsben, midőn Urkut vidékéről hyppuritmeszet mutatott be, mint a Kréta elöjövetelének biztos jelét. d) Jahrbuch d. k. k. 9. R. YII. e) Sitzungsberichte d. k. Hk. B. U. I. Abth. 631-659 1.