Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 16 — völgyétől délnyugatra hajlik egy völgyecske, melyben szintén található. Ugyanezen irányban tovább haladva eljutunk Urkuthoz, mely a végső határ. A Bakony Liasz-képletét túlnyomóan mészkövek és márgák képezik ; mindkét'ő gyakran szarukövet tartalmaz (Zircz.) — A mészkő tömött, többé-kevésbbé tiszta, néha azonban márgásabb féleséget is mutat ; Zircztől Borzovár és Csesznek felé vehető országutat burkolják vele és ezen czélra igen alkalmas, mert a márga összetartása és a szarukő keménysége egyöntetűvé és tartóssá teszi. Ezen mészkőnél a vörös sárgás és a fehér szin az uralkodó. — Vagy vastag padokban lép fel, vagy pedig vékonyabb táblákban. - A világosabb féleségek túlnyomóau Brachiopodákat tartalmaznak, mig a vörösek túlnyomóan Cephalopodákból állanak ; némelykor krinoidea mészkővé változnak. Azouban a mészkő nem mindenütt tömött, hanem Koch Szesztránál azt tapasztalta, hogy a tömött mészkő tele van fehér kristályos mészpát-gömbökkel, melyekből gyakran apró kristályok nyúlnak a kőmagvak még üres belsejébe. A márga többé-kevésbbé mésztartalmú, táblás ; vöröses vagy szürke. Néha dendritekett is mutat, különösen a kovás márga. A világosabb féleség sötétebb foltokat és vonalakat is matat és ilyenkor hisonlit a „Flecken mergel"-hez; pl. Kardosrétnél közvetlenül a dachsteini mészen. Kőröshegyen egymás fölött találjuk a Liasz egyes rétegeit, melyeket a déli Bakonyban külön-külön találhatni b). Mint már euiiítve volt a Bahonybau is fellehet találni a Liasz azon három tagját (jellemezve a megfelelő kövületek által), melyek Gümbel és Stur az A'pokban felemiit. így külöuösen Tüzköveshegyen, Herendtől nyugatra, hol az alsó Liasz a következő jellemző kövületek tartalmazza! Amui. Hagenowi, Lima Rotlii, Terebr. ovatissimae formae Waldheimía Partschi ; Waldh. linquata stb; a közép Liasz: Ammonites fimbriatus, Amm. Valdani d

! Orb; a felső Liasz-. Posidonya sp., Belemites tripartitus Sehl. Három faciest szoktak az Alpokban megkülönböztetni a Liasznál : az első Luzerni homokkő, másik a Hierlatzi-, harmadik az Adnethi mészkő a) A hierlatzi és ádnethi faciest a Bakonyban is meglehet külömböztetni, mint az alább következők mutatják Urkuton és Tüzköveshegyen az elsőt, Kardosrét melletti Urkuton az utóbbit lehet megkülönböztetni. Az emiitetteken kivül még nevezhető kövületek : Terebratula Baconica. Rynchonella plicatissima Que. Spiriferiua angulata Üpp., Pecten pilosus Stol (Tüzkövesh. Borzovár, P>rva,) Cardinia cojcinnía tg. Limax gigantea Sov., Ostrea sp. (Ihartű,) Rynchonella Albertii Opp. (Város-Lőd, Borzovár), Cidaris Tropalosphora, Pecten textorius Schi. Rynchouella Hofmanni u. sp. (Somhegy.) b) Lásd; Földt. Közi. V. évf. 112—113. 1. a) Böckh J, »A déli Bakony földtani viszonyai* 3P. 1. II. K.