Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 13 — Az éjszaki vonulaban Vámosig, hol a tóri faunát találjuk képviselve és Veszprémig követhető, mely helyeken tüzetesebben van kimutatva, mig ezektől jobban délre eső helyeken kevésbbé. Nevezetesebb kövületek : Trachyceras Archelaus, Terebratula vulgaris Schi.. Spirif. fragilis Sehl., Myophora decussata Miinst., Ostrea Montis Caprilis, Pecten tilosus Hau, Avicula globulus Wism., A déli Bakony fődolornitja alatt előforduló, ezen csoport része faunája folytán megfelel a tóri rétegeknek, mig alsó része ezen csoportnak a Po-s. Wengensis, Avicula globulus, Trachycerasok és stb. miatt legalább részben a wengeni rétegeknek felel meg. 5) Az első szakasz fedüje gyanáut fordul elő gyakran azon dolomit, mely az alpi „Hauptdolomit" faunáját tartalmazza, melyet azért fődolomitnak neveznek és valamennyi rétegcsoport közöl ezen fődulomit jő elő a legnagyobb kiterjedésben. — A déli vonalatbau sokkal kisebb a kiterjedése, mint az éjszakiban, mert a litéri hasadék és eunek folytatása hosszában feltóluló képletek a triaszi lerakodásoknak csakhamar véget vetnek. Kövületekben is szegény itt, a) több Brachiopoda fordul elő (pl. Waldheimia Hantken.) Éjszaki vonalon, hol a dülés egyes helyen észlelhető és éjszaknyugati, nagyon hatalmasan van kifejlődve. Koppánd és Homok-Bödöge közt és a Csór melletti Baghás hegytől nagy kiterjedésben Veszprémmelletti Gelemér pusztán át egész Nagy Vázsou^ig követhető, hol nagy megszakitást szenved édesvi/.i mészkövek átal ; de Tapolczától éjszakra ismét fellép és folytatódik hasonló nagy terjedelemben egész a Keszthelytől keletre fekvő Sárkányhegyig. Kocli szerint megfelel az alpesi eziuoi vagy hallstaedti dolomitnak, felette dachsteini dolomit települ ; e két féle köze' közt a határt nem lehet mindeuiiit pontosau meghatározni. A felsőbb rétegeiben ezen tagnak gyakoriak a Megalodusok, azért róluk is vau elnevezve. A fődolomit főbb zárványai : Megaladus conplanatus Meg. Triqueter, Turto Solitárius Bau. Trachi. Baconicum, Myophora Whatleyae. stb. Mint láttuk tehát a Triász három emelete a Bakony azon részében lép fel, mely a Sz.-Fehérvár és városlődi vasúti vonaltól délre esik. Fellépésükben bizonyos szabályszerűséget mutatnak, amennyiben mindegyik emelet két, a Balatou hosszvonalával párhuzamos vonulatban halad ; és a Balatoutól éjszak-nyugati irányban haladva mindig fiatalabb rétegcsoportokat találunk. ügy települési viszonyuk, tagozódásuk, mint kövületeik folytán a legszorosabban csatolják Bakonyt a déli Alpokhoz. a) A Bakony folytatásában a Vértes-Pilisi hegységben fellépő dolomit is felette szegény kövületekben ugy, hogy sokáig nem tudták hovatartozását; csak legújabban mutatta ki Hoffmann K. a Felső Triaszh

0z való tartozását. A M. M. Földtani Intéz. Évk. il k. II f. 1872.