Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 14 — Rhät. Mig az eddig emiitett képletek a Bakony déli, délkeleti részén lépnek föl, addig a rhäti systema inkább az éjszak-nyugati részen van képviselve, habár nem is oly kiterjedésben és szabályosan, mint az előbbeni systema. Ezen systema képviselve van itt az alsó rhäti (dolomit) és közép rhäti (Dachstein mész) emelettel, melyek a bécsi geologusok „Rhaetziai" képletének felelnek meg. A Bakonyon végig vonuló ezen két emelet kezdődik már Vértesben Alsó-Gallától keletre, mint összefüggő vonal a moori völgyig húzódik, hol a diluvialis és alluvíalis rétegek folytán megszakad b) és Balinka Isztimér, Kuti, Sz.-Gál, Szöcz és Öcs mellett ismét fellép. Nyugaton délnyugati csapással és éjszak nyugati diiléssel Köves, Nagy-Poczos és Gyöngyös hegyeken át vonul, Bakony fővonalát és Bakonybélnél legmagasabb kúpját a Kőröshegyet képezve. A fő vonaltól Nagy-Esztergám ál egy mellék ág nyúlik ki, mely Csesznek és Fenyőfő közt elnyúlván Jákó és Németbánya vidékéig tart. Ezen mellékvoual rétegei ellenkezően a fővonaléval délkeletre dűlnek. A dachsteini mésznek ezen fő és mellék ági a zirczi medenezét zárja be, melyben a legkülönbözőbb lerakodásuk vannak a felső Triászból diiuviumig. Minthogy a mészkő rétegei igen sokszor lősz által fedetnek, többnyire csak egyes elszigetelt részekben mutatkozik. Több helyen, mint Czuha és Gerencze patakok által vájt völgy két oldalán karsztjellemü meredek sziklafalakat, hasadékokat képez. Bakouybéltől nem messze, Kerteskőnek nevezett része a Gerencze völgyének a leggyönyörűbb ilynemű tájakhoz tartozik. A dolomit általában mint fehér, gyakran sajátságos zsirféuyü és brecciás válfaj található c). A mészkő többnyire igen fehér. Csak a cseszneki Várhegyen és ennek legközelebbi környékén található vereses pettyü és erőseu jegőcös mészkő, mely mégis a dachsteini mészhez tartozik. Gerencze patak völgyébea Bakonybél környékén lehet jól észlelni, l.ogy a szemcsés, hasadékos dolomit mint megy át lassankint pados rétegű tömött dachsteini mészbe. Hajagos és Fenyéren, Öcstől éjszakra többnyire vöröses mészkő lép fel, mely nagyon emlékeztet a júra-kőzet bizonyos feleségére, de jellemző kövület hiján nem ád okot az ide való sorozásra ; legközelebbi Urkutnál van, mely körül belül 5'28 km. nyire fekszik. A mészkövek fekvése, a bennök talált és kösseni rétegekből ismert b) Koch azon véleményben van, hogy a Moor melletti Csókahegy dachsteini mesze legalább a föld alatt összeköttetésben van a Bakony-Szt.-Királytól délnyugatra fekvő Zörögő hegy hasonló képletével és hogy ez vezetné azon morajt, mely a Zörögő hegyen többszőr hallatszik, például a moori földrengés alkalmával. c) Koch A. szerint a dachsteini dolomit nem egyébb. mint hasónképletü mészkő, mely a viz v'àfy hőség vagy mindkettőnek behatása által szénsavas magnésiát vett fel s az előbbi, tömöttből kristályos szövegbe ment át, U. v. 376. 1,