Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 12 — elő (Arecster batyolcus Bkh. Ceratites Zalaeu^is Bkh. stb. Zöld zárványo kat tartalmaz ezen mészkő, e tekintetben a nóri alpok zöld, glaukonitus zárványokat tartalmazó mészkövéhez hasonlít. Az éjszaki vonulatban nem fordul elő, csak Kádártánál van hozzá hasonló zöld. tuffára emlékeztető közét; található továbbá Balaton-Udvari és Király-kútnál. 2) Az előbbit követi az Arc. Tridenttinus által jellemezett mészkő. A A kőzet vörös, gyakran szarukőben gazdag, néha sárgás vagy szürke. Moysisovics szerint a déltiróli buchensteini mésznek felel meg. Ebben előforduló, nagyobbrészt csak Bakonyra jellemző kövületek közt van egy alpi faj az u. n. Arc. Trident; mely az éjszaki pötschenmész és dél-alpi buchensteini mészre jellemző s minthogy a Bakonyban nagy számban fordul elő, ezen tag ezek mellé sorolható. A déli vonalon jól van képviselve, nem kevésbbé van képviselve az éjszaki vonalon. A kövületek mindkét vonulatban megegyeznek : Arcestes Trident. Moys., Phyllocerás Böckki Moys., Holobia Zommeli Wissm. Előfordulnak még a Trachicerasok, melyek az alpi Tríasznak jellemző kövületei ugy, hogy ennek jelenlétéről a felső Triaszra, mindig következtetni lehet. Ez által a Cer. Reitzi rétegektől, melyek ugy a felső Arc. Trident., mint az alsó-Arc. Studeri rétegeKtől élesen megvannak különböztetve szorosan szétválasztható mert azokban a Trachiceras nem fordul elő, hanem a Ceratitek által van jellemezve. 3) Harmadik rétegcsoport a Halobi,a Limmeli által jellemezett mészkő. vagy az u. n. füredi mészkő. Az Arc. Trident, vörös mészkövére majdnem mindenütt kizárólag világos szinü, szürke tömött mészkő következik melyben gyakran elmosódott sárga foltok találhatók. Mint előbbeni, úgy ez is gömbös felületet mutat és a rétegzési vonal ennél is hullámosan hajlott. A déli vonulatban jól van képviselve (Füred táján Tamáshegy, Felső Eörs, Felső-Dörgicse) ; általában, hol az előbbi tag fellép, ott ez is, csak az éjszaki vonulatban van gyengén képviselve. Palaeontologiailag nagyon rosszul van jellemezve ; leggyakoribb a Halobia Lammeli, melyen kivül csak kis trachiceras-töredékeket találni. 4) A füredi mészkövet a feküben és a fődolomitot fedüben egy hatalmas, márgapalák, márgás mészpalák és többé kevésbbé márgás mész. kövekből álló csoport követi az u. n. felső márga csoport. Mind a déli, mind az éjszaki vonulatban jól vau képviselve, mégis a déliben éri el főkiterjedését. Itt Felső Eörsnél mutatkozik először, mely azután délnyugat felé mindinkább látható, innen a csopáki völgy éjszak nyugati végén levő Nosztori major felé vonul, honnan Sándorhegyen át (Arácstól éjszakra) a Kelesi malomig, Füredtől éjszakra nyúlik. Itt megváltozik a vonulat csapásiránya és déli irányban Füred felé tart ; most nyugatnak a lázi dolomitot övezi i innen csak kis darabon követhető éjszak-nyugatra. Ezután csak egy is elszigetelt részei fordulnak elő Szőllesnél ; Pécsöly, Vöröstón és Mentshe^yen át Henyéig terjed.