Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1894

— 11 — előfordul p. o. Forráshegyen a recoaro valamint a reiflingeni mésznek megfelelő kövületek találhatók, b) c) A felső Triász. Eégente a felső Triasznak csak a legfelső, azon hatalmasan kifejlődött dolomitját ismerték, mely Vértesből délnyugati csa­pással Bakonyha megy át. Ujabban azonban az alsó Triász felső része és ezen dolomit közt levő tagokról is kimutatatták a felső Triászhoz való tartozásukat. A fehő Triász épp úgy, mint az alsó és közép Triász, Bakonynak azon részében van elterjedve, mely a Sz.-Fehérvárt Városlőddel összekötő vasúttól délre van. Mint az eddigieknél, ugy itt is két vonulatot lehet megkülömböztetni, melyeket az alsó Triász vonulatai választanak el ; ettől éjszakra van az éjszaki vonulat, tőle délre a déli vonulat. Az éjszaki vo­nalban a felső Triász legfelsőbb tagja, a Megalodusokbau gazdag dolomit lép fel nagy kiterjedésben mig alsóbb rétegei csak alárendelten és na­gyon szakgatottan ; a déli vonalban pedig, hol sok zavargás észlelhető, főleg a régi képletei a felső Triasznak találhatók. Az éjszaki övhöz már a Bodaiktól délre fekvő hegyek és a Csórnál emelkedő Baglyás hegy tartozik ; azután Öskii, Kádárta és Veszprémen át a Csepelhegyig terjed; Nagy-Vázsony környékén édes vizi képletek­ből álló telep és a Kabhegy bazaltömege által meg van szakítva. De odább ismét felmerül s a Tapolcza éjszaki oldalán emelkedő magasabb hegyeket valamint a Keszthelytől keletre terjnlő Sárkány-erdőt alkotja. Ezzel párhuzamosan Koppandtól Homokbödögeig terjed egy vonal tovább nyugatra többször megszakítja, vagy egyes kúpok alakjában és észrevét­lenül megy át a dachsteini mészbe (Szar/ad) a) A eléli vonal Sz. Istvántól Füredig egy vonalat képez ; Füredtől Vá­zsolyig két ágra szakad; az éjszaki ág Hegyesmárt és Gellát valamint a felsőerdeí magaslatokat képezi ; a déli ághoz tartoznak : Fürednél Tamás­hegy, Arácsnál Péterhegy, Csopaknál Csákány. Ez által Pécsöly és Szől­les helységeket körülvevő völgyet képez a két ág. Ezen vonalban a fel­sőbb rétegek délnyugat felé mindig szaporodnak (Szőlles, Pécsöly és Alsó­Dörgicse) ; éjszakkelet felé pedig csak keskeny övet képeznek. Délnyugatra Köveskállánál véget ér a déli vonal. A felső triásznál szintéu több rétegcsoportot lehet megkülönböztetni, melyeket Böckh J. a jellemfő kövületek után nevez el. A Canditus Keitzi mészköve; nagyon kovadús ; sárgás vagy szürkés; gyakran zöldes szinü márga által vau bevonva s többször maga is tar­talmaz zöld foltokat. A sötét mészkövek szerves zárványt nem mutatnak, mig a világosabbak zárvány tartalmuak; főleg a Cephalopodák fordulnak b) Stur szerint a recoaro mész íiitalabb a reiflingeni mész képletnél. Hauer sze. rint azonban ez nem valószinii, mert mindkettőben a ka*ylómeszet jellemző kövületek találhatók és csak külöinböző faciesei annak. U. o. 638 1. a) Földt. Köz. Y. évf. 106. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents