Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

— 32 — A képző tehát nemcsak a szó végződését változtatja meg, hanem már a szó jelentését is. A szó-összetétellel is megváltozik valami. Nem ugyan a szó végződése, hanem a szó jelentése. Mást jelentenek e szók magukban: hir és lap. mint összetételben: hirlap. A szó-összetétellel tehát szintén megváltozik a szó jelentése, de maga a szó nem igen változik meg. Van a szónak e szerint oly része, melyen a jelentés alapszik, nyugszik; és van oly része, járuléka, mely a szónak jelentésén nem változtat ugyan, de ezt a jelentést jobban meghatározza; és oly része, mely a szónak alakját is, jelentését is megváltoztatja. A szónak azt a részét, a melyen a jelentés alapszik, gyökérnek nevezzük; a szónak azon részét, mely a szónak jelentését nem változtatja ugyan meg, de a jelentést jobban meghatározza, ragnak nevezzük; a szónak azon részét, mely a szónak alakját is, jelentését is megváltoztatja, képzőnek nevezzük. A gyökeret, ragot és képzőt szóelemeknek is szoktuk nevezni. Mi a szóelem ? A szónak azon része, melyen a jelentés alapszik, mely a szónak jelentését jobban meghatározza, mely a szónak a jelentését megváltoztatja. (Ragozzuk el ezen szót: vitézség egyes és többes számban .... Mi a szónak a töve? Vitézség; ez már származékszó. Vitéz az alapszó, ség a képző. A szó melyik részén nyugszik a jelentés? Ezen a részén: vitéz. Ez a része tehát a gyökér; ség pedig a képző. Hány szótag van a „vitézség" szóban? Három, úgymint: vi-téz-ség. Van benne két szóelem : gyökér, képző. A gyökér annyi mint tő? Nem. A tövön nem nyugszik a jelentés, a gyökéren igen. A tő nem egyéb mint a szónak azon része, melyhez a ragozásban a ragok járulnak. Ha nem ragozzuk a szót, tőről nem is beszélhetünk, mert ez csak a ragozás folytán származik! Mi a szótag? Minden szóban annyi a szótag, a hány a szóelem? . . .) Begyakorlás, összefoglalás.