Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

42 — vetkezik, bánik, (elbánom), csináliatik stb. (műveltető) igék val -vei ragos szót (állapothatározót) vonzanak maguk mellé. Félek, tartózkodom -tói -tói ragos szót (eredethatározót); gondoskodom, megemlékezem igék, meg a szenvedó igék ; emlékezetes, hires melléknevek -ról -ról ragos szót (eredethatározót) vonzanak maguk mellé. Szánakodik, bánkódik, aggódik, örvendezik igék -n ragos szót (okhatározót); buzdítást, kérést, hajlik stb. igék, képes, erős melléknevek -ra -re ragos szót (véghatározót) vonzanak maguk mellé; részesül, bővelkedik, gyönyörködik igék, ügyes, jártas, részes, bűnös melléknevek -ban -ben ragos szót vonzanak maguk mellé. „A hunok Scythiában kiválogatták a hadra erős férfiakat.

u „Hadra" véghatározó. Nem az állítmányhoz tartozó határozó, hanem a jelzőhöz. Az „erős" melléknévnek megmaradt a vonzata. Azt a határozót, mely nem az állitmányhoz tartozik, hanem vmely másik szónak a vonzata másodrendű határozónak nevezzük (adiectum secundarium ). Az állítmányhoz tartozó, vagy más mondatrészhez tartozó, de nem vonzott határozót, elsőrendű határozónak (adiectum primarium, nevezzük. A liatalaixixi ütközet, Bucin lialála. (111. sz.) Háromféle jelzőt ismerünk: 1) melléknévi jelzőt, 2) számnévi jelzőt, 3) főnévi jelzőt (birtokos jelzőt). A jelző tehát majd melléknév-beszédrész (az igének melléknévi alakja is), majd számnév-, majd főnév-beszédrész. Ha főnév- beszédrész a jelző, -é vagy -nak -nek ragot vesz fel, mely utóbbi két rag gyakran el is marad. Az összetett főneveknél láttuk, hogy ragtalan főnév is lehet jelző; pl. vasakarat, rózsaszín. Milyen akarat? Vasakarat; milyen szin? Rózsaszín. A fokozásnál is tapasztaltuk, hogy főnév melléknévként, tehát jelzőként is használható. Pl. Heródes emberj= kegyetlen ember. A melléknévi jelző milyen? minő? kérdésekre felel meg. A számnévi jelző hány? mennyi? hányadik? hányanként?