Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

— 37 — tanak egymáshoz. A mikor? kérdés hasonlít a hol? kérdéshez. Az időnek is van bizonyos pontja, mint a helynek. Az időnek az a pontja, melyben (mikor) valami történik, megfelel a hely az m pontjának, melyben (a hol) valami történik. Az időnek az a pontja, melyből kezdve (mióta, mitől fogva) valami történik, megfelel a hely azon pontjának, a melyből (a honnan) valami kimozdul. Az időnek az a pontja, mely alatt (a meddig) valami történik, megfelel a hely azon pontjának, melybe (a hová) vmi eljut. Az időhatározónál is tehetjük e/..t a három kérdést? hol? (az idő mely pontjában? mikor?); honnan? (Az idő mely pontjától kezdve? = mióta? mitől kezdve?); hová? (az idő mely pontjába? mely pontjáig? — meddig ?) Csoportosítsuk a hol? honnan? hová? (mikor? mióta? m )ddíg?) kérdések szerint az időhatározókat! .... A módhatározók milyen kérdésre felelnek meg? Hogyan ? Mi módon ? kérdésekre. Az okhatározók mi okból? mi miatt? kérdésekre felelnek meg; a czélhatározók pedig miért, mi czélból, mi végett kérdésekre. A hogyan? kérdés hasonlít a hol ? kérdéshez; a mi miatt? mi okból? kérdés hasonlít a honnan? kérdéshez; miért? mi végett? kérdés pedig a hová? kérdéshez. Háromféle módon történhetik valami. Először olyan módon, hogy valami egyszerűen, minden mástól függetlenül történik; nem vizsgáljuk ekkor: mi okból eredt valami, v. mi végett történik valami? Ezt a módot kérdezzük a hog}

7an ? (hol?) kérdéssel. Azt a módhatározót, mely erre a kérdésre felel meg, egyszerűen módhatározónak nevezzük. Másodszor oly módon is történik valami, hogy e^y más valamitől v. valakitől függ, hogy egy más vmi v. vki miatt történik v. nem történik valami. Ezt a módot kérdezzük a mi miatt? mi okból? kérdésekkel. Azt a módhatározót, mely erre a kérdésre felel meg, uj névvel illetjük, okhatározónak nevezzük. Harmadszor oly módon is történik valami, hogy egy más vmit vagy vkit is tekintetbe veszünk, hogy vmit czélozunk, elérni akarunk. Ezt a módot kérdezzük a miért? mi végett? mi czél-