Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

— 38 — ból? kérdésekkel. Azt a módhatározót, mely erre a kérdésre felel meg, uj névvel illetjük, czélhatározónak nevezzük. A módhatározó tehát a hol? honnan? hová? (hogyan? mi miatt? miért?) kérdések szerint háromféle lehet: módhatározó, okhatározó és czélhatározó. Mondjunk ilyen határozókat és csoportosítsuk e három kérdés szerint! . . . Az állapotban is megkülönböztetünk három pontot. Vki benn lehet vmely állapotban. Az ilyenről azt kérdezzük : minő állapotban ? De el is mulhatik vkinek az elóbbeni á[lapota, meg is szabadulhat vki elóbbeni állapotától. Ez esetben azt kérdezzük: minő állapotból? Egy ujabb állapotba is juthat végre valaki. Ez esetben azt kérdezzük: minő állapotba? A minő állapotban ? kérdés hasonlít a hol ? kérdéshez ; a minő állapotból? kérdés hasonlít a honnan kérdésre; a minő állapotba ? kérdés hasonlít a hová ? kérdéshez. A 108. sz. olvasmányban van ez a határozó : „ezektől." (Származtak az állítmány.) Ez eredést jele'ó határozó; megmondja, hogy vki a nem levés állapotától megszabadult ; az által, hogy született, származott. Az ilyen határozót eredethatározónak nevezzük. Keressünk az olvasmányban, mondjunk magunktól is ilyen határozókat! Az eredethatározó minő állapotból? Kérdésre felel meg. A 109. sz. olvasmányban vannak ezek a határozók : „hadra" (erős), „községnek" (megtetszett). Ezek a szók határt, végpontot jelentenek, a melv íelé az erősség, a totszés dolgozik és a hol az erősség és tetszes végződik; miért is ezen határozókat véget jelentő határozóknak, rövidebben: véghatározóknak nevezzük. A tanár keres és kerestet több, különtéle kérdésre megfelelő véghatározókat. Készít ilyen véghatározós mondatokat. Milyen kérdésre felel meg a véghatározó ? Minő állapotba ? mire? mibe? mivé? kérdésekre (melyek hasonlítanak ahová? kérdésekre). A véghatározó szintén állapothatározó, mert legtöbbször valamely állapotba jutást jelent. Gyüjtsük össze és csoportosítsuk a határozókat: