Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

— 36 — Ëzen mondatban : „Leczkét tanulni szeretek" két tárgymondatrész van. Az egyik: tanulni. Ez az állítmánynak a tárgya. A másik tárgy: leczkét. Ez már nem az állítmánynak a tárgya, hanem a tárgynak a tárgya; a főnévi igenévnek a tárgya. Az ige megtartja igei természetét, ha mindjárt főnévvé, melléknévvé, határozóvá lesz is, azaz vonzata akkor is megmarad; ha átható a főnévvé lett ige, mint ilyen is vonhat maga mellé tárgy-mondatrészt. Az ige névi alakjainak a tárgyát másodrendű tárgynak nevezzük (obiectum secundarium); az állítmánynak a tárgyát pedig elsőrendű tárgynak (obiectum primarium.) („Vonz", „szóvonzás" — szavak kifogásolhatók ; de az iskolai életbe nagyon beleillenek. Megkönynyítik a tárgyalást, a megértést. Különben is éppen csak olyan metaphoricus beszéd, mint ez: „A törvény azt mondja". „A szabály azt mondja, parancsolja.") A mondat tárgya tárgy esetben van. Ragja -t, mely többször el is maradhat. Egy egész mondat is lehet a mondat tárgyává. Pl. ... Az ilyen mondatot tárgyi mellékmondatnak nevezzük. Tárgyat cselekvő átható igék, és az ily igékből származó főnevek, molléknevek, határozó«zók vonzanak. E tárgy-mondatrész, ha a cselekvő mondatot szenvedő mondattá változtatjuk át, alannyá lesz. Pl. . . . A liiinolt vándorlása nyugotra, (109. sz.) írjuk ki a 108. sz. és a 109. sz. olvasmányból a helyhatározókat. . . . Mondjatok az olvasmányainkból, magatoktól helyhatározós mondatokat. . . . Mint tapasztalhatjuk, vannak határozók, melyek hol? kérdésre felölnek meg; vannak honnan? és hová? kérdésre megfelelő helyhatározók. Csoportosítsuk ezen három kérdés szerint a határozókat! . . . Ismertek a .helyhatározókon kivül más határozókat is? .... Milyeneket? Id•"->, ál'apot-, mó l-, ok- és czélhatározókat. Mondjatok magatoktól vagy az olvasmányokból időhatározókat Ezek mikor? mióta? meddig? kérdésre felelnek meg. Az időfeatározó is háromféle, mint a helyhatározó. A kérdéseik is, meg maguk az idő- és helyhatározók is hasonlí-