Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

— 15 — pedig az utána álló egész mondat; ez a mondat tehát jelzői mondat. (A tanár készít több jelzői mellékmondatos összetett mon" datot. Majd az alanynak, majd a tárgynak, majd a határozónak legyen jelzője az illető jelzői mellékmondat. Az olvasmányból válogassák ki az ilyen összetett mondatokat. A tanulók is készítsenek ilyen jelzői mellékmondatos összetett mondatokat.) Azt veszszük észre, hogy a jelzői mellékmondat ki, mely, mi vagy a ki, a mely, a mi névmásokkal kezdődik. Miről ismerjük meg a jelzői mellékmondatot? Arról, hogy ki, mely, mi; a ki, a mely, a mi — névmásokkal szokott kezdődni. A mely mondatok előtt tehát e névmások vannak, azokat jelzői mellékmondatoknak nevezzük. Melyik, minő csónak akadt fönn a hegyen? „mely Deukaliont és feleségét hordotta vala. Még milyen, minő csónak akadt fönn a hegyen ? a kis csónak. Az egész mellékmondattal arra a kérdésre felelünk meg, mint a milyen kérdésre a melléknévi jelzővel felelünk. Arról ismerjük meg tehát a jelzői mellékmondatot, hogy erre a kérdésre felel meg: milyen, minő? Ilyen módon megmagyarázza a tanár az alanyi, tárgyi és határozói (csak a hely-, idő-, ok- és czélhatározói) mellékmondatokat. Miről lehet megismerni mindegyiket? Milyen kötőszavaik vannak? Milyen kérdésre felelnek meg? Begyakorlása. Visszaváltoztatása a mellékmondatnak a fómondat azon részévé, mely helyett áll; s viszont: valamely mondatrészt egész mondattal fejezhetünk ki — mondattá bővithetünk ki. Pl. Hiszem, hogy Isten létezik. = Hiszem Isten létezését. Valószínű, hogy bátyám megérkezik. — Bátyámnak megérkezése valószinü stb. A mellékmondat vagy megelőzi tőmondatát, vagy követi, vagy a főmondatba bele van szőve Allhat-e a fómondat állítmánya helyett mellékmondat? Van-e állítmányi mellékmondat? A fómondat állítmánya helyett nem állhat mellékmondat, mert ez esetben a tőmondatnak nem volna állítmánya. Állítmány nélkül pedig nincsen