Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1892

— 16 — mondat — tehát ez esetben nem volna főmondat. Pedig ha főmondat nincs, nem lehet mellékmondat sem. Allítmányi mellékmondat tehát nincsen. A főmondat és mellékmondat közé vesszőt szokás tenni az Írásban. Összeállítása a mellékmondatok használatosabb kötőszavainak. (A hasonlító, föltételes, megengedő, eredethatározó mellékmondatok tárgyalása a második osztályba való,) „Eredjetek, födjétek be fejeteket, oldozzátok fel öveteket s dobáljátok ősanyátok csontjait hátatok mögé." Itt négy mondat tesz egy összetett mondatot. Vizsgáljuk meg, megállhatnak-e maguk az egyes mondatok és van-e az egyes mondatoknak oly teljes értelmük külön-külön, mint a többiekkel együtt Mindegyik mondat megállhat magánosan, egyik a másiktól független; de külön-külön nincs oly teljes értelmük az egyes mondatoknak, mint a többi mondattal együtt. Nem áll-e egyik-másik mondat egy másik mondatnak alanya, tárgya, határozója helyett? . . . Nem. Tehát egyik sem mellékmondat. E szerint mindegyik főmondat? Azt sem mondhatjuk. Főmondat csak akkor van, ha van egyszersmind mellékmondat is. De itt nincsen mellékmondat — tehát főmondat sincs. "Azon mondatok tehát nem főmondatok. Egyikük sem függ a másiktól; mindegyik megállhat magánosan is. Egészen egyenlő értékű mondatok azok. Ti, mint az első osztály tanulói, nem függtök egymástól. Egyenlők vagytok e tekintetben. Több egyenlőről azt szoktuk mondani: egymás mellé vannak rendelve. Ti is egymás mellé vagytok rendelve. N. N. egymás mellé rendelt tanulók. Ezen mondatok is egyenlők, függetlenek s azért egymás mellé rendelt v. független mondatoknak nevezzük őket, vagy rövidebben mellérendelt mondatoknak. Ezek között nincsen oly szoros kapocs, mint a főmondat és a mellékmondat között A mellékmondatok alárendelt mon-