Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1891

— 34 — beszédrészekre nézve is eltér némileg a magyar a latin nyelvtől.) Hány állítmány van ezen utolsó mondatban ? Kettő : Sunt (vannak) és florent (virágoznak) — tehát két mondat van itt egy mondattá íüzve ; két, egymás mellett álló, egymáshoz tartozó, egymásnak értelmét kiegészítő mondat az — vagyis összetett mondat. Az előbbi mondatokban csak egy-egy állítmány van ; tehát egyszerű mondatok. Elemezzük az első mondatot: Italia — alany: in Europa — határozó ; est = állítmány. Tőmondat ez ? Nem ; mert állítmányon és alanyon kivül más mondatrész is van benne — tehát bővített mondat. Csináljunk belőle tőmondatot ! Italia est — Olaszország létezik. (Csináljunk az eddigi mondatok szavaiból tőmondatokat: Europa est. Terra est. Plantae ornant. Olivae sunt. Castaneae sunt. Uvae sunt. Rosae florent, violae florent ; Rosae sunt Yiolae sunt. Plantae florent. Castaneae florent.) (Miben egyezik meg a két nyelv egymással ? Van mindkettőnek mondatja, beszélnek mindegyiken ; vannak mondatrészeik : állítmány, alany, határozó, jelző; beszédrészeik: főnév, melléknév, ige. Van mindkettőnek tőmondata : bővített, egyszerű s összetett mondata ; vannak szavaik, betűik, szórendjök, hangsúlyuk ; hosszú és rövid szótagjok stb.) Silvas Italiae ferae multae incolunt. Silvas — erdőket; Italiae Itáliáé-Itáliának; ferae = vadállatok; multae — sokak; incolunt = lakják, laknak. Lefordítva a latin mondatot magyarra: Erdőket Olaszországnak vadállatok sokak lakják. Igy a mondat nem maradhat meg. Először is a birtokszóhoz akkor is kapcsolunk birtokos személyragokat, ha a birtokos külön szóval meg van nevezve ; tehát : erdőit. A sokak szó mint jelző a neve elé kerül : sokak vadállatok; de az Olaszországnak szó is jelző, birtokos jelző ; ez is tehát neve elé, a birtokot jelentő szó elé kerül : ()laszországnak erdőit. A többséget jelentő számnevet nem szoktuk a magyarban többes számba tenni : meg mint a féle számnévi jelző