Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1891

— 41 — dik; comparât _ megszerzi; amittit _ elveszti; expellit — kiűzi ; oceidit = megöli ; amat. = szereti ; cedit = enged. Ezek az állítmányok egyes számu harmadik személyben vannak, mint a magyar jelentéseikből látszik. Mindannyijok -t betűn végződik. Ez a -t azt mutatja, hogy az illető állítmány, melynek a végén van, egyes számu harmadik személyben van. Amant — szeretnek, amat = szeret; florent = virágoznak, floret — virágzik. Mind a négy állítmány harmadik személyben van ; de amant, florent többes számban, amat, floret egyes számban. Mivel különbözik a többes szám az egyes számtól ? Egj

7 betűvel, az n betűvel. Ha tehát az eg}

Tes számu harmadik személyre mutató t betű elé ezt az n betűt tesszük, akkor az állítmány egyes számu harmadik személyéből többes számu harmadik személyt csináltunk; s ha a többes számu harmadik szeméiből az n betűt elvesszük, akkor az állítmány egyes számu harmadik személyét csináltuk meg. Ama-t = szeret, ama-nt — szeretnek ; flore-t = virágzik, flore nt = virágoznak. Orna-nt = ékesítik, orna-t — ékesít; da-t = ad, da-nt — adnak; place-t = tetszik, placent = tetszenek ; era-t = vala, era-nt = valának ; regna-t ~ uralkodik, regna-nt = uralkodnak ; lega-t — örökségül hagy, lega-nt -= örökségül hagynak. Beszédrészi értékök szerint ezek az állítmányok igék. Azt vesszük észre, hogy az igének az első része nem változott, csak a végp. Az igének nem változó részét az ige tövének nevezzük, a változó részét pedig ragnak, mert a tőhöz kapcsoljuk, ragasztjuk. (A magyarban is.) Ama — az igető, -/ és -nt az igerag. Flore — az igető, -nt és -t az igerag. Az igeragok — miként a magyarban — azt is megmutatják, hányadik személyü alanyról és hány alanyról van szó. A -t rag egyes számban álló, harmadik személyü alanyra mutató rag : -nt többes számban álló, harmadik személyü alanyra mutató rag. A -t és -nt ragok tehát szeméigragok. Ha az egyes számu harmadik személyben a személyragot elhagyom, megkapom az ige tövét.