Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1891

— 38 — dítjuk le latinra : va dall ni oh — ferne. De az igy többes számba tett név megmarad olyan mondatrésznek, mint a milyen volt egyes számban. Lesz tehát: növények — plantae. Plantae multae. Incohmt annyit jelent — laknak, lakják ; de azért magyar nyelvre ugy fordítottuk: lakja; azért, mert az alanyt a magyar nyelv törvénye szerint egyes számba tettük s igy az állítmánynak is egyes számban kell állania. De, ha fordításnál az alanyt a többséget jelentő számnévi jelző miatt többes számba tettük, akkor az állítmányt is többes számba kell tennünk és ezen többes számú alakját fordítjuk le latinra: lakják — incolunt; virágoznak —• florent. Most már le tudjuk fordítani a mondatot: In silva plantae multae florent. A sok és a többséget jelentő más számnévi jelző fordítására igen kell vigyáznunk: jelzett nevét többes számba tesszük és ezen többes számú alakját fordítjuk latinra. Ha ez a neve aztán a mondatnak alanya, akkor azon mondat állítmánya is többes számba kerül és ezen többes számú alakját fordítjuk latinra, (Begyakorlás: sok nép -- populi multi: sok olajfa = olivae multae; sok gesztenyefa castaneae multae: sok szőlőfürt =. uvae multae; sok ibolya = violae multae; sok nép van = populi multi sunt; sok olajfa virágzik == olivae multae florent; sok gesztenyefa ékesíti = castaneae multae ornant stb. Elemzés. Összefüggő elolvastatása és lefordíttatása a magyar darabnak. A tanult szabálynak elmondatása, beemléztetése.) A II. sz. latin darabnak 1'orclítása.*) Proca erat rex Latinorum. Proca = Proca; rex = király. Lefordítva: Proca vala a latinoknak királya. (Miért kapott a birtokszó birtokos személyragot ?) *) Kevés változtatással : Proca erat rex Latinorum. Proca ex família Aeneae erat. Deus dat Procae filios : Numitorem et Amulium. Numitor piacidus erat, Amulius violentus et iracundus. Incolis piacet Amulius, sed Numitor erat maximus familiae. — Proca íilio maximo regnum legát. Numitor regnat, sed insidiis Amulii regnum paternum amittit. Amulius comparai regnum. AYnulius invidia et iracundia Numitorem expellit et filium^Tumitoris occidit. Numitor amat pátriám et incolas Latinos, sed iracundiae et invidiae Amulii cedit.