Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1890

- 31 szótagot képez, kettős magánhangzónak nevezzük. De ezek a kettős magánhangzók igen ritkán fordulnak elő. De még máskép is szokás a magánhangzókat felosztani; il. m. vannak mély hangú magánhangzók : a. á, o, ó, u, ú; s vannak magas hangú magánhangzók : e, é, i, í, ö, ő, ü, ű; legtöbb magyar szóban vagy csupa mély, vagy csupa magas hangú magánhangzó fordul elö. Havaiamely szónak első szótagjában mély hangú magánhangzó van, a szó többi szótagjában is többnyire mély hangú magánhangzó van s igy az egész szavat magát is mély hangú szónak mondjuk pl: e szóban monda az első szótagban mély hangú magánhangzó van, a második szótagbanis az van s igy az egész szót mély hangú szónak nevezzük. Ha valamely szó első szótagjában magas hangú magánhangzó van, akkor azon szó többi szótagjában is legtöbbnyire magas hangú magánhangzó szokott állani pl. pénzem4 az első szótagban magas hangú magánhangzó van, magashangu magánhangzó van a többi szótagbán is; s igy az egész szót magas hangu szónak nevezzük. A magyar nyelv ezen tulajdonságát magánhangzó alkalmazkodás törvényénél: nevezzük. Valaki, szomszéd szavakban mély hangu magánhangzó fordul elő magas hangu magánhangzóval. A fönnebbi törvény alól tehát van kivétel. Es pedig az e, é, /, /, magas hangu magánhangzókra vonatkozik azon kivétel. Ezek a magas hangu magánhangzók, ugyanis mély hangu magánhangzóval is fordulhatnak elő valamely szóban— de a többi magas hangu ö, ő, ü. ű, magánhangzóról ezt nem mondhatjuk. Azt a négy e, é, i, í, magas hangu magánhangzót ezen tulajdonságuknál fogva — középhangoknak nevezzük. De milyen hangu szók lesznek akkor azon szók, melyekben ilyen középhang fordul elő mély liangu magánhangzóval? Pl. e szó: valaki? Az ilyen szó mély hangu szó lesz. Ezen szóban; szerencsétlen, van 4 magánhangzó és 7 mássalhangzó; az első mássalhangzó az sz; a hangoztatásánál csak egy sziszegő hangot ejtünk ki, pedig két betű, két hang van benne; az ilyen két betűből, két jegyből álló, de egy be-