Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1890

— 32 — tűnek ejtett mássalhangzót — kétjegyű mássalhangzónak nevezzük. Az r, t és I mássalhangzók azonban már egy betűből, egy jegyből állanak s egynek is hangzanak a kimondásnál; az ilyen mássalhangzókat egyjegyű mássalhangzóknak nevezzük. Vigyázzuk meg, beszélő szerveink melyik része dolgozik, mikor a pénzemet szó mássalhangzóit kimondjuk ? Mikor a p-t mondjuk ki, akkor alsó és felső ajakunkat használjuk, azért a p-t ajakhangnak is nevezzük. Az n betű kimondásánál pedig a nyelvet és az orrüreget használjuk — azért is az n mássalhangzót önhangnak is nevezzük. A z pedig foghang, az m — ajakhang, a t — foghang. Vegyük sorba a magyar abc mássalhangzóit és határozzuk meg, milyenek a mássalhangzók beszélő szerveink szerint; 1) Ajakhangok: b, í, m, p. v; 2) foghangok: cz, es, d, dz, ds, 1, r, s, sz, t, z, zs; 3) inyhangok: gy, j, ly, ty; 4) orrhangok: m, n, ny; 5) torokhangok, g, h, k. Próbáljuk hangoztatni az r •— mássalhangzót és a k mássalhangzót; mit tapasztaltunk? nemde azt, liogy az r-et folytonosan lehet hangoztatnunk, a k-t pedig csak egy pillanatig: ha több ilyen pillanatnyi hangzású mássalhangzót mondunk ki egymásután, úgy teszünk mint a szegény némák, mikor valamit mondani akarnak. Az r-et folyékony mással hánynák nevezzük, a k-t néma mássalhang zónák. (Állítsátok össze az abcből a folyékony és a néma mássalhangzókat!) Hangoztassuk az /, k, p, t, és a b, d, g, v, mássalhangzókat; azt is észrevesszük még, hogy az előbbi 4 keményebben hangzik, mint az utóbbi 4; miért is előbbieket kemény, az utóbbiakat lágy mássalhangzóknak nevezzük (Összeállítani táblázatba a különféle mássalhangzókat!) A különálló mássalhangzókat könnyű kiejteni. De ha több következik egymásután köz vetetlen ül, vagy ha kemény mássalhangzó után lágy, vagy megfordítva lágy után kemény mássalhangzó következik — akkor már több nehézséggel jár a kiejtés. Szokott is könnyíteni magán az ember, mikor az