Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1890

B) A magyar és latin nyelv párhuzamos tanítása a gymnasium első osztályában. MAGYAR NYELV. Az olvasmány tárgyát illetőleg irányadó az Utasítások következő rendelkezése: „az év egyik részét, az elsőt, tartal­masabb, iskolai tárgyalásra méltó népmeséknek, majd a kö­vetkezőt folytatólagosan görög regéknek, végre az utolsót magyar történeti mondáknak és rajzoknak szentelni"... A felvett olvasmányt egyedül mint a nyelvtani okulás alapját tárgyalom, melyet azonban meg kell előznie az isko­lai előadásban oly tárgyalásnak, melyet az Utasítások B) a) pontja előir. Az olvasmányok Tomor-Váradi „Olvasókönyvéből" (I.) valók. A bai/nozlt. (38, darab.). A tanár olvassa Ezt a felolvasott, szép és tanulságos elbeszélést bizonyára mindnyájan megértettétek. Hanem valamely német fiú, aki nem tud magyarul, aligha értené ezt meg. De nekünk is meggyül­nék a bajunk, ha nemhasználva a magyar nyelvet, taglejtések­kelvagy más akarmi módon kellene ezen elbeszélést valakinek tudtára adnunk. Nem fogna bennünket megérteni senki, mert ezen jelekkel gondolatainkat nem tudjuk kellőképen érthetővé tenni. Van azonban egy eszköz, melylyel gondolatainkat, szán­dékunkat másokkal megtudjuk értetni: oz az eszköz a nyelv. A nyelv e szerint nem egyéb, mint azon legalkalmasabb eszköz, melylyel gondolatainkat, örömünket, fájdalmunkat, szándékunkat másokkal közöljük, megértetjük. Midőn nyelvről beszélünk, nem a szánkban levő izlelő testrészünket értjük, hanem a most említett eszközt.

Next

/
Thumbnails
Contents