Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1888

— 12 -szülök bármi okból elvégezni nem képesek. Az iskola tegyen meg mindent, pólolja helyre a szülők mulasztását, igazítsa ki a házi nevelés hibáit, a gyermekek tehetségére való tekintet nélkül mutasson fel jó eredményt. Ez sok szülő felfogása. A gyermek nem visz az iskolába semmit, mi alapul szolgálhatna a további nevelésre, a tanítónak előbb sok év mulasztását kell pótolni. Sok g}*ermek félve gondol a pillanatra, melyben iskolába kiséri édes apja; mert midőn rossz nevelése, vagy neveletlensége által oda haza szüleinek terhére vált, midőn hiányzott a tekintély, mely féktelenségét megzabolázta volna: az iskolát állították oda mumusnak. „Majd megtanítnak, majd ránczba szednek az iskolában." Tapasztalt tény. Legalább azután működnének közre a szülők gyermekük tanítójával. A rosszul nevelt gyermek nem ismeri a szülői tiszteletet, annál kevésbbé érezhet még il}"et tanítója iránt, kit talán először lát, nem ismer kötelességet, semmi kedve a foglalkozáshoz. A komolyabb munka nem is az anyai iskola körébe tartozik, de érezze, tudja a gyermek, hogy a mit tőle kivánnak, azt pontosan kell teljesítenie. Az elemi iskolának több irányú kivánalmat kell kielégítenie. Az elemi iskola helyettesíti a gyermekek nevelésében az egyházat, társadalmat, hazát. Mind a háromnak joga van a gyermekhez, mindegyikbe tartozik, mindegyik joggal követelheti, hogy a g3

Termek hasznos tagjává váljék. Az elemi iskola megfelelve hivatásának, eleget tesz a követelményeknek. Az elemi iskolák végeztével a gyermek középiskolába lép, hogy megszerezze az alapot, melyre a felsőbb iskola tudományát építhesse. meV utóbb önállóságra képesíti, magasabb fokú képzettséget szerezzen. Ezen önállóságot más eszközökkel, gyakorlati életpályán — iparos, kereskedő stb. — is elérheti az ember, s mert a népiskolához kötött követelmények általánosak, elvégzése mindenkire kötelező, a középiskoláé nem. Különösnek, talán naivságnak látszhatik, hogy ezt a köztudomásu dolgot megemlítem. Sok szülő mintha nem